Az iskolai teljesítmény alapjai: a szervezettség

Egy érdekes cikket olvastam a ScienceDaily oldalán, amely azt firtatta, hogy vajon mi állhat a lányok sikeresebb iskolai "karrierje" hátterében, vagyis miért teljesítenek jobban a lányok, mint a fiúk, holott készségszinten nincs ilyen különbség.

A cikk hat tényezőt említett, mint a sikeres iskolai teljesítmény alapját:

- a figyelem szintje

- a kitartás a munkavégzés során

- a tanulás iránti vágy

- a független / önálló tanulás képessége

- a rugalmasság

- és a szervezettség.

Úgy éreztük, ezeket a tényezőket érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen nekünk, fejlesztőknek is támpontot nyújthat ahhoz, hogy milyen módon segíthetjük diákjaink tanulását.

Elsőként a szervezettség kérdését jártuk körbe. A szervezettséget mi úgy értelmeztük, mint egyfajta tudatosságot abban, hogy a következő belső-külső környezetet alakítsa ki maga körül a diák. Ekkor persze beleütköztünk, hogy az általunk szervezettségnek nevezett helyzetben megtalálható több a fenti egyéb tényezőkből :).

A szervezettség lényege, hogy mindenki létre tudja hozni a számára motiváló, saját tanulási teret, környezetet - ne csak elfogadja, hanem aktív szervezőként alakítsa. Ez négy szinten / területen jelenik meg feladatként: a személyes szinten, a tanulási környezet szintjén, az eszközök és a módszerek szintjén.

1.  Tanulásra kész állapot 

• kipihent állapot
• koncentráció (megszólíthatatlanság, intenzív jelenlét)
• készenlét, elkötelezettség, elhatározottság
• személyes szükségletek kielégítettek (wc, éhség, szomjúság)
• játszmák kerülése (kimehetek?)
• emberi kapcsolatok rendezettsége (család, barátok, társak, tanárok) = lelki biztonság
• társadalmi viszonyainak rendezettsége (célok, intézményhez való viszony)

 Ez a szint kifejezetten a személyes szint, amihez tanárként kevéssé férünk hozzá, mégis alapvetően itt dől el a tanulás sikere. 

2.    Tanulási környezet 

• telefon lehalkítva, kikapcsolva
• adekvát hangerő (sem túl hangos, sem túl halk)
• asszertivitás, ha valami zavar, jelzem
• a másikat nem zavarhatom
• hely (asztal, szék – ha kell) megválasztása
• hideg, meleg, (pokróc, stb.)
• kényelmes ruha
• minimális rend
• viszonylag unalmas környezet (nem figyelemelterelő)
• tanárhoz, mentorhoz felnőtthöz való fordulás képessége, a kapcsolat rendelkezésre állása

 Itt már felesben vannak az iskola és a diák által nyújtott "szolgáltatások", hiszen a fizikai környezetet elsősorban az iskola biztosítja.  Ez a szint is még inkább egy általános megfogalmazás, nem kifejezetten a szervezettség témáját érinti.

3.      Eszközök

• legyen tolla
• legyen füzete
• legyen könyve
• legyenek meg a szükséges eszközök (vonalzó, számológép, térkép stb.)

 Ez már kifejezetten a hétköznapi értelemben vett szervezettség: ha rendelkezésre állnak az eszközök, simábban megy a munka. Ezért is rak akkora hangsúlyt ennek a területnek a hagyományos iskola azzal, hogy elégteleneket osztogat a felszerelés hiánya miatt...

4.      Módszerek / Feladatok 

• terv: mai napon ezt és ezt
• egyéni és közösségi forma (önálló, pár, kis csoport nagy csoport)
• a tanári, mentori segítség igénybevételének eldöntése
• az egyéni stílus ismerete
• tanulási eszközök, készségek (memo térkép, vázlat, jegyzetek, esszé stb.)

 Ez a személyes szervezettség szintje. A szimbolikus eszközök és támaszok is nagyon sokat jelentenek, ezeket lehet tanítani tanulásmódszertan kurzusok keretében - illetve a tanár feladata az ideális oktatási / tanulási módszer (forma) kiválasztása.

Mivel támogathatjuk mi ezt a szervezettséget (a nyilvánvaló pedagógiai eszközökön kívül)?

Mi ezeket szedtük össze, és úgy érezzük, hogy ezeknek meg is felelünk a Rogers Akadémiában.

a) a személyes szinten:

• tapasztalatok szerzésére adunk lehetőség pl. lehet bekapcsolva a telefonja
• hit és türelem a fejlődésben
• elfogadása az adott pillanatnyi állapotnak (ki hol tart)
• odafigyelünk arra, hogy milyen kognitív fejlődési szakaszban járnak a diákjaink, vagyis hogy kb. miként működik az agyuk és a testük, és ezt figyelembe vesszük (tanulós órák később kezdődnek, figyelünk arra, hogy ihassanak eleget, stb)
• célok közös kipucolása
• konzultáció a szülővel
• lelki és fizikai biztonság biztosítása = légkör teremtése (csoportépítés)

b) tanulási környezet kialakítása során

• különböző terek (zsibongó, csendes szoba, kis szoba, folyosó, udvar, rollerezés stb.)
• iskolán kívüli terek bevonása a tanulási folyamatba
• hagyományos és alternatív tér elemek (asztal és kanapé)
• gyerekek véleményét, vágyait beépíteni a közös térbe
• konyha elérhetősége
• kulturált étkezési és tisztálkodási lehetőségek
• elvonulásra, intimitásra megfelelő tér
• ki lehessen próbálni dolgokat
• mentori jelenléte, megkereshetősége (lelki és fizikai)
• mentori konzultáció lehetősége
• szaktanári konzultáció
• felnőtt: fegyelem tartása

c) eszközök terén

• könyvek és tanulási eszközök készlete a teremben
• minél többféle modalitást / érzéket megmozgató tanulási eszközök (vizuális, audio, mozgás, rajzolás, matematika, stb)
• hagyományos és informatikai eszközök - kiegyenlített arányban

d) módszerek, feladatkezelés terén

• egyéni tanulási stílustérkép kialakítása
• tanulásmódszertani tréning
• kooperatív tanítási és hagyományos tanítási módszerek megfelelő alkalmazása
• többszörös intelligenciához kapcsolódó módszerek alkalmazása, illetve megtanítása (az egyéni tanulási stílustérkép kialakításához)
• tanulási tervek elkészítésében segítségnyújtás, a tervekre vonatkozó visszajelzések (mind azonnali, mint a folyamatban)