Sziasztok! A mellékelt két fénykép az osztályomban készitettem a művészeti óra után. Sérült gyerekekkel dolgozom, akiknek a kézügyességük nem valami jó és némelyikük nem lát rendesen... A témánk a "Nyár" ill. a "Nap(sugár). Rátaláltam erre a gyönyörű sárga, de sajnos használhatatlan esernyőre ('hál Istennek nagyobb vihar után a városban mindig lehet kukázni őket!) és erre készitettünk virágokat a gyerekekkel, kávé filter papirt meritettünk "nyár szinű tusba" és ezeket ragasztottuk az ernyő belső oldalára, aztán papir csikokat festettünk és ezeket tűztük a az ernyő karimájára. Bebújtunk a művünk alá és kivülről bevilágitottam lámpával a gyerekeknek, ami szép meleg, sárga fényt adott, igazán jó volt ott lenni.Aztán felakasztottam egy drótra és egy ventillátorral remekül mozgásba lehetett hozni a lelógó papircsikokat, ami megint csak egy csuda. Az esernyő kitűnő müvésziti médium.. (ld. Magritte és az ázsiai ernyő kultúra+ Mary Poppins), el tudnám képzelni kamasz gyerekekkel, milyen jó ötleteik lehetnének, hogyan rendeznék be saját világukat az esernyő alatt. Nekünk csak egy ernyőnk volt, ami cikkelyekre oszlik, szóval mindenkinek volt egy szelete a nagy egészből, ami megint egy értékes gondolat, hogyan osztjuk meg intim tereinket másokkal, hogyan vagyunk mi EGYEK. Projektorral vagy vetitővel rá lehet vetiteni az ernyőre és ezzel a résztvevőknek további izgalmas meglepetéseket okozni, hogy elgondolkodhassanak a "Külső és belső" stb. jelenségeken. (Hátha a szülők a padláson számos ócska ernyőt rejtegetnek... "esernyő" projekt???) istv