tag:blogger.com,1999:blog-79167198259683097032024-02-19T07:13:43.565+01:00Személyközpontúság és oktatás - a Rogers Alapítvány blogjaRogers Alapítvány - Rogers Foundationhttp://www.blogger.com/profile/12558980812133463636noreply@blogger.comBlogger20125tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-89933597440747593972020-11-02T13:42:00.001+01:002020-11-02T13:44:42.690+01:00Gyermekotthon pályázat<p><b style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: #7030a0; font-size: 14pt; line-height: 107%;"><o:p> </o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">A Nemzeti
Bűnmegelőzési Tanács döntése alapján 9.9 millió forintos egyedi támogatásban részesítették
a </span><span lang="HU" style="font-size: 12pt;">Pronon Civilszervezet és
Közösségfejlesztő Alapítvány, </span><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">Gyermekotthon
Szervezetfejlesztése című </span><span lang="HU" style="font-size: 12pt;">pályázatát.
A pályázat megírásában a Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány szakemberei
komoly részt vállaltak, és a megvalósítás során is szakmai támogatást nyújtanak.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">Nagy
fájdalom volt látni az emberi állapotokat 2018 nyarán, amikor felkérték a Rogers
Személyközpontú Oktatásért Alapítványt egy kríziskezelésre ugyanebben az
intézményben.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az egyik kisfiú azt
kérdezte az egyik nevelőtől, hogy „megtanuljam a nevedet, vagy holnap már nem
jössz?” – milyen élet az egy gyereknek, ha nincs kihez kötődni, ha heti szinten
éli meg, hogy elhagyják? Fantasztikus lehetőséget kaptunk, hogy ebben változást
kezdeményezhetünk: fiatalok és nevelők élete válhat egy kicsit jobbá a
közreműködésünk nyomán.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">A projekt
megvalósítása 2020 januárban elkezdődött: A Pronon Alapítvány két trénere a
nevelőknek tartott 2x3 órás tréningeket januárban, februárban és márciusban,
illetve tartott ugyanezen hónapokban 1x2 órában esetmegbeszélést. Három
munkatárs ez idő alatt a fiatalok két csoportjával dolgozott párhuzamosan.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">A </span><span lang="HU" style="font-size: 12pt;">hálózatvezető főigazgató lelkesedéssel
fogadott minket, és megadott minden támogatást. A nevelők vegyesen –
ellenállással, szkepszissel és /vagy lelkesedéssel fordultak felénk. Az
elindult projekt azonban két és fél hónap után a pandémia miatt megállt, a
karantén alatt a trénerek nem jutottak el a gyermekotthonba. Vezetőváltás
következtében a szeptemberi indulásnál a hálózat egy másik gyermekotthonában
kezdtük, folytattuk a munkát. Az eltelt másfél hónap óta egyéni interjúkkal,
csoportos fejlesztéssel és a munkába való segítő csatlakozással veszünk részt a
napi életben. Így gyűjtjük az információkat, simítjuk a kapcsolatokat,
fejlesztjük a nevelők együttműködését.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">A Pronon Alapítvány
10 trénere tovább dolgozik a Bolyai Gyermekotthon hálózatban. Elsősorban a
nevelők számára tartanak szervezetfejlesztést, miközben a gyermekcsoportokban is
jelen van három tréner, hogy megkönnyítsék a nevelők együttműködését. Mivel a
nevelők párhuzamosan dolgoznak a gyerekcsoportokkal, a felnőttek nehezen tudnak
együttműködni. Így az, hogy a gyerekektől elszabadulhatnak munkaidőben, már
önmagában esélyt ad számukra. Ugyanakkor az elképzelések szerint nagyjából
ugyanaz fog történni a fiatalokkal, mint a nevelőkkel: ventillálás,
stratégiaalkotás, együttműködésfejlesztés stb.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: black; font-size: 12pt; mso-bidi-font-weight: bold; mso-themecolor: text1;">A program
része az online tanuláskísérés, külön vezetői tanácsadás és a fiataloknak szóló
pályaorientációs program is. A tervek szerint a másfél éves programot féléves utánkövetéssel
zárjuk, amely csoportépítő játékklub és mentálhigiénés támogatásból áll majd.</span><span style="font-size: 12pt; text-align: left;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="margin-left: 318.6pt; text-indent: 35.4pt;"><span lang="HU" style="font-size: 12pt;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 12pt;">Budapest, 2020.
október 30. <span style="mso-tab-count: 7;"> </span></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HU" style="font-size: 12pt;">Csizmazia Katalin </span><span style="font-size: 12pt;">projektmenedzser</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-size: 12pt;"><br /></span></p>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-14794966896813443702020-09-15T13:30:00.006+02:002020-09-15T14:17:54.810+02:00Növényeket a lakásba!<p style="text-align: justify;">A Pappus projektben arra keressük a választ, hogy hogyan tudjuk a
fiatalok természethez való kapcsolódását erősíteni. Talán minden
korábbinál aktuálisabb ez a kérdés, hiszen a természethez való
kapcsolódásunk egyszerre kapaszkodó és mentálhigiénés segítség is a
kijárási korlátozások
és a szociális távolságtartás okozta bezárkózás időszakában</p><p style="text-align: left;">
Most, hogy a nyári fellélegzést követően ismét nehezebb hónapok elé
nézünk, ráadásul az ősz és tél közeledtével a nappalok is rövidülnek
érdemes előre végiggondolni, hogy hogyan tudjuk a természetet
becsempészni otthonukba egy újabb karanténhelyzet esetén.</p><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi-oaRYDl2AevWbZdLLpluQONXe1z5GSO49PRQEGQtnH8kDrfJMkIcNce4BOubo1x3QeD16RLbYrQar5xM6mbj-_AhLtEsqI4jzuuaZnS9qEkdhiHNvgMQe6yO-YSVkLsWxyLgYb0I98UU/s450/treeinsidethehouse2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="450" data-original-width="338" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi-oaRYDl2AevWbZdLLpluQONXe1z5GSO49PRQEGQtnH8kDrfJMkIcNce4BOubo1x3QeD16RLbYrQar5xM6mbj-_AhLtEsqI4jzuuaZnS9qEkdhiHNvgMQe6yO-YSVkLsWxyLgYb0I98UU/s320/treeinsidethehouse2.jpg" /></a></div> <i><span style="font-size: x-small;">forrás: </span><span style="font-size: x-small;">CRA-Carlo Ratti Associati</span></i><br /><div><br /></div><div><br /></div><p style="text-align: left;">Legtöbbünknek
nincs lehetősége rá, hogy egy ilyen fát ültessen a lakásába, de ha beszerzünk
két-három cserepes fűszernövényt, már az hozzájárul, hogy konyhánkat
természetközelebbinek érezzük.<br /> A zöld színű textíliák, egy fűzöld szőnyeg, vagy hasonlóan, a természet színeiben játszó ruhadarabok is jól jönnek ilyenkor.</p><p style="text-align: left;"><br />Ne
feledkezzünk meg a cserepes szobanövényekről sem. Vásároljunk néhány
kevésbé megszokott, örömet okozó növényt, ami feldobja a lakás
hangulatát és és emlékeztet a természettel való örök kapcsolatunkra.</p>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-85051390857971741522020-08-28T15:26:00.004+02:002020-09-21T13:51:54.591+02:00Inklúzió a szabad játék során – akadálymentesítés fejben és térben<p> </p><h4 style="text-align: center;"><b style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Az Egy sima egy fordított - Egyesület az
inklúzióért alapítóival Török Flórával és Élő<i> </i>Fruzsinával beszélgettem <i>az
Egyesület munkájáról</i>, <i>szóhasználatról, inkluzív játékterekről</i> és <i>játéklehetőségekről.
Flóra és Fruzsina családjában teljes természetességgel nevelkednek együtt sima
és fordított gyerekeik.</i></span></b></h4><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"></span></b></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: left;"><b><br /></b></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><b><br /></b></div><b><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsc-MazSWz9y7nE77bFcpjasNZlLpFAlGhnZRSwz-TugzJJKNddyDk2QKblSEvdMA3dwU18MLNhlFCGYOEuY466zwAlFf4GhJyd8kxDOwXsN0zm3ZztDMWzZEAoLBMRF8HMXLj-uxCgWOT/s1024/l%25C3%25A1nyok.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="683" data-original-width="1024" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsc-MazSWz9y7nE77bFcpjasNZlLpFAlGhnZRSwz-TugzJJKNddyDk2QKblSEvdMA3dwU18MLNhlFCGYOEuY466zwAlFf4GhJyd8kxDOwXsN0zm3ZztDMWzZEAoLBMRF8HMXLj-uxCgWOT/s320/l%25C3%25A1nyok.jpg" width="320" /></a></div><br /><i><br /></i></b><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="A képen személy, állás, nő, elülső látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1030" style="height: 213pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 318.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen személy, állás, nő, elülső látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span></i></b><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Amikor úgy
határoztam, hogy az <i>inkluzív</i> vagy más néven <i>befogadó</i> játék
témájába jobban belemerülök, már az első pillanatban a meghatározásbéli
különbségek problémájába ütköztem. Mit jelent az, hogy egy gyerek <i>más</i>,
hogy <i>spéci</i>, hogy <i>sérült</i>, vagy <i>fogyatékos</i>. Hogyan nevezzem,
mi az, ami elfogadott, mi esik jól és mi rosszul az érintett gyerekeknek,
szülőknek? <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> A száz évvel
ezelőtt teljesen természetesen és elfogadottan, a mindennapi használatban lévő
nyomorék, illetve hülye szó, melyeket a fizikailag és értelmileg sérült
emberekre használtak mára gúnyolódó, semmi esetre sem használandó kifejezésekké
váltak. A tapasztalat azt mutatja, hogy hasonló történik most a fogyatékos
szóval. Ami pár évtizede a politikailag korrekt megnevezés volt, mostanra,
főként a gyerekek és fiatalok között gúnyolódva kiejtett, a hülyéhez hasonló
kifejezéssé kezdett alakulni. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A manapság használt kifejezések közül
elfogadható a <i>sérült,</i> az <i>értelmileg sérült</i>, a <i>fogyatékossággal
élő, a mozgáskorlátozott vagy mozgássérült</i> kifejezés, természetesen mindig
attól függően, hogy kiről van éppen szó. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Vannak olyan kedves kifejezések is, mint
a <i>kacifántos</i> <i>gyerek</i>, vagy az általunk gyakran használt <i>spéci</i>,
illetve az egyesületünk nevében is szereplő <i>fordított</i> gyerekek. Ez
utóbbiak biztosan nem bántóak nekünk érintett szülőknek sem. Bizonyos
kifejezéseket el kell magyarázni a gyerekeknek. Vaknak azt nevezhetjük, aki
egyáltalán nem lát, míg látássérültek azok az emberek, akik vagy egyáltalán nem
látnak, vagy nagyon kevéssé, esetleg csak fényeket látnak vagy valamilyen
komoly segédeszközre van szükségük. Aki egyáltalán nem hall, az <i>siket</i>, míg
hallássérült lehet az is, aki nehezen hall, esetleg készüléket használ. Ezeket
a szavakat nyugodtan elmagyarázhatjuk a gyerekeknek is. Nekik is könnyebb, ha
tudják, hogy mi az, ami bántó lehet, és mi az, ami nem. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: <b>Van valami,
amire érdemes különösen odafigyelni a szóhasználatot illetően?<o:p></o:p></b></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Fontos, és
gyakran nem is gondolunk rá, hogy egyes szavaink önálló kifejezésként
használva, például kerekesszékes, sérült, siket, gyengénlátó, mennyire
meghatározzák számunkra azt az embert, akiről beszélünk. Pedig ez csak egy-egy
tulajdonság, sőt a kerekesszék esetében mindössze a közlekedési eszköze a
személynek, akinek rengeteg egyéb, ezeknél fontosabb jellemzője is van. Ha azt
mondjuk például, hogy a kerekesszékkel közlekedő pap, a siket textilművész, a
gyengénlátó pszichológus, mindjárt másképpen tekintünk az adott személyre. Ugye
milyen sokat számít? Nem beszélve arról, hogy a sérült gyerekek legalább olyan
sokfélék lehetnek, mint ép társaik nem vehetjük őket egy kalap alá. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera: Mi az Egyesület
küldetése és a legfontosabb tevékenysége?<o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Azon dolgozunk,
hogy teret és lehetőséget biztosítsunk a találkozásra simák és fordítottak
számára, szabadidős és oktatási keretek között is, úgy, hogy ez mindenkinek jó
legyen. Ennek érdekében szemléletformálást végzünk, érzékenytő foglalkozásokat
és céges csapatépítőket tartunk. De nem csak az érzékenyítésre helyezzük a
hangsúlyt, hanem az inkluzív játszásra is. Fruzsi játszódélelőttötöket és
mesedélelőttöket szervez különböző képességű gyerekek számára, ahol sima
gyerekeket eresztünk össze spéci gyerekekkel, és facilitált játékban segítünk,
hogy együtt tudjanak játszani.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8_lzMLsqV3G9ikk5Lq_XpOTrCJAKUt3CqcmEDgV2HlodLrhq9VMmmBJ9c8dKDNtFVhNWk6z5GtkQx23Od7cTsLDUq3OeRgimGTtB-9-pibAsarzuy03F0q8imGSVWSfM-YES7UXEjQ7hR/s600/inkluzio-nl-szm-32.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8_lzMLsqV3G9ikk5Lq_XpOTrCJAKUt3CqcmEDgV2HlodLrhq9VMmmBJ9c8dKDNtFVhNWk6z5GtkQx23Od7cTsLDUq3OeRgimGTtB-9-pibAsarzuy03F0q8imGSVWSfM-YES7UXEjQ7hR/s320/inkluzio-nl-szm-32.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><br /></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A képen személy, csoport, beltéri, szoba látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 197.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 296.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen személy, csoport, beltéri, szoba látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span></i></b><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Egy Dunakeszin
működő alapítványi iskolába hívtak nemrég, ahol halmozottan sérült és ép gyerekek
járnak egy iskolába, de külön osztályokba. Arra kértek minket, hogy az ép
osztályok kis elsőseinek tartsunk egy érzékenyítő délelőttöt, hogy azonnal fel
legyenek készülve a halmozottan sérült gyerekek látványára, a velük való
találkozásra. Rengeteget beszélgettünk, kipróbáltak mindenféle eszközt,
meséltünk… Ezek után már alig várták, hogy mikor játszhatnak együtt. Azóta azt
a visszajelzést kaptuk, hogy valóban kapcsolódnak. Segítenek, együtt játszanak.
Természetesen könnyebb, ha a sérült gyerek valamennyire tud kapcsolódni,
kommunikatív, reagál a kezdeményezésekre. Még akkor is sokszor szükség van
segítségre és útmutatásra. Ebben az iskolában az, hogy együtt tudnak lenni,
hogy a mindennapjaikban találkoznak, sokat segít. Hosszú távon együtt
tartózkodó csoportokkal sokkal könnyebb együtt dolgozni. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera: Milyen
tapasztalataitok vannak az ép gyerekek hozzáállását tekintve?<o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Azt
tapasztaljuk, hogy a gyerekekkel nagyon jó és eredményes együtt dolgozni. A
kisgyerekek kíváncsiak és nyitottak, tele vannak kérdésekkel. Általában
izgalmasnak találják a foglakozásainkat, ahol megmutatjuk nekik, hogy milyen
lehet, amikor valakinek nincs térlátása, milyen, ha csak egy székből tudja
rúgni a labdát, vagy ha egyáltalán nem látja az őt körülvevő tárgyakat és
társakat. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0B8Tt5BelDdfLCwG_-MjyrVOrys17ucCoR1N5yepKKtlEhDuVIzX_9avMvUIhQJXKGlYxFb47edz52CfKXNmRS2PkzbGllsjGczEPRU051W3DIZr2yn2VEwt37xLsPYfvdcdG4IjW7uoe/s600/inkluzio-nl-szm-27.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="399" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0B8Tt5BelDdfLCwG_-MjyrVOrys17ucCoR1N5yepKKtlEhDuVIzX_9avMvUIhQJXKGlYxFb47edz52CfKXNmRS2PkzbGllsjGczEPRU051W3DIZr2yn2VEwt37xLsPYfvdcdG4IjW7uoe/s320/inkluzio-nl-szm-27.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><br /></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A képen személy, út, férfi, állás látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_6" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 205.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 309pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen személy, út, férfi, állás látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera: Mit a
legnehezebb befogadnia az ép gyerekeknek egy közös játék során? És milyen
nehézségekkel szembesültök ti?<o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Nehezebb
megbirkózni azokkal a dolgokkal, amiket egyébként is kicsit visszataszítónak
tartunk. Ilyen például amikor valakinek gyakran folyik a nyál a szájából. Ez
szokta zavarni a gyerekeket. Nehéz nekik néha a lassúság, nincs türelmük
kivárni egy lassabb gyereket, viszont ez csak akkor jelent problémát, ha nem
találják meg azokat a szerepeket, amiben a lassú gyerek is megfelelő helyet
kap. Ez az, amiben például a játékot kísérő felnőttnek nagy szerepe van. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera: mi tudja
megtámogatni a pedagógusokat egy konfliktushelyzetben, vagy egy nehezen
kezelhető helyzetben?<o:p></o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Ez nagyon nehéz
kérdés. Biztosan szükség van néhány alapelvre, keretekre a közösségben, amikhez
következetesen kell ragaszkodni. Például mondjuk el a gyerekeknek, hogy együtt
figyeljünk arra, hogy senki ne szomorkodjon a sarokban. Lehet egyedül ücsörögni,
de ennek ne a kirekesztettség legyen az oka. A gyerekek alapvetően
természetesebben állnak hozzá a témához, mint a felnőttek<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Illetve a túlságosan aktív, esetleg
agresszív viselkedés is extra nehézséget okoz. Nehezen érti meg egy gyerek,
hogyha arra intjük, hogy fogadja el, sőt hagyja szó nélkül, ha az egyik
osztálytársa mondjuk rendszeresen kiabál, vagy felborítja a bútorokat – mert
mondjuk nem tudja kontrollálni a felindulásait – miközben a másik gyereknek
ugyanezért a viselkedésért megrovás jár. Ezt tényleg nehéz hova tenni. Azt is
el lehet mondani, hogy van olyan, aki bizonyos dolgokban segítségre szorul,
ahhoz hogy ugyanazokat tudja csinálni, amiket ti, többiek alapból tudtok. <o:p></o:p></span><span style="font-size: 16px;">Általában a gyerekekkel meg lehet beszélni, hogy vannak a társaságban, akik másképpen reagálnak dolgokra. Ez a többieknek is segít a feldolgozásban.</span><span style="font-size: 16px;"> </span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Ami még nagyon fontos, hogy a szülő
együttműködő legyen. A tanár helyzetét is megkönnyíti, ha a szülő nyíltan felvállalja a gyermekével járó nehézségeket. Ez a szembenézés nekünk szülőknek sem mindig könnyű, viszont ha megtesszük, az nagyban segíti az együttműködést és az elfogadást a csoporton belül.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Ez egy nagyon
mélyen gyökerező probléma. Ami gyakran onnan indul, hogy a gyerek nem tud
beilleszkedni egy közösségbe, vagy már többszöri próbálkozásra sem sikerül, és
amikor a szülő új osztályba viszi, alaposan próbálja elhallgatni, hogy az előző
helyen baj volt. Előfordul, hogy az igazgatónak, az osztályfőnöknek sem vallja
be. Minden szülőnek azt kéne hangsúlyozni, hogy le kell dönteni a tabukat.
Beszélni kell róla, fel kell vállalni, és ezzel mind a gyerekkel foglalkozó
tanárokat, mind a gyerektársakat segítjük az elfogadásban és kapcsolódásban.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Aztán érdemes játékosan megnézni, hogy
kinek milyen problémája van. Mindenkinek nehezen megy valami. Kinek a
matematika, kinek a kézmosás, kinek a kapcsolódás, kinek a lépcsőjárás… ezt így
is meg lehet közelíteni. És ha azt látja a pedagógus, hogy van a társaságban
olyan, aki szeret valamelyik nehezebben kezelhető gyerekkel játszani, akkor
érdemes ezeket a kapcsolatokat erősíteni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: <i>Tulajdonképpen
ez a szülők felé is egy jó tanács</i></span></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina:</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Igen. A saját
gyerekünk problémájának, másságának elfogadása és felvállalása elengedhetetlen
a gyerek érdekében. Szerintem kéne minden szülőnek egy kis rövid bemutatkozása
a gyerekről, amit bármikor, bármilyen helyzetben elő tud kapni. Amit kérdésre,
vagy anélkül is mondani tud egy játszótéren, vagy közlekedési eszközön. Így
hívják a gyerekemet, ez és ez történt vele, ezért lett mozgássérült, ezeket a
dolgokat nem tudja, viszont tudja azokat a másik dolgokat… Nekünk, szülőknek is
könnyebb, ha nem kell mindig magyarázatokat fogalmaznunk.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: A nem látható
fogyatékosságtípusok esetén sokszor még nagyobb kihívással találja szembe magát az
érintett család, mert a környezete nem érti a gyerek magatartását, vagy
szokatlan kapcsolódási módjait. Ilyen esetben is segítség lehet, ha elejét
veszi a család a találgatásnak vagy kirekesztésnek azzal, hogy nyíltan
kommunikálja a gyerek helyzetét. Az óvodai és iskolai közösségek buktatóival
még sima szülőként is nehéz, nem beszélve a fordított gyerekek szüleiről.</span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Mi segíthet a
gyerekeknek beilleszkedésben és a kapcsolódásban?<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Beszélni,
beszélni, beszélni. Nyíltan, mindenről, bármilyen, a gyerekek körében felmerülő
kérdésről. Tájékoztatni, elmesélni, hogy kivel mi történt. A gyerekeket
általában legjobban az foglalkoztatja, hogy a tőlük különböző gyerek miért
olyan, amilyen. Mi az oka annak, hogy nehezebben mozog, hogy esetleg nem néz a
társaira, vagy éppen, hogy folyik a nyál a szájából. Amint ezekre a kérdésekre
választ kapnak, természetesen a számukra érthető nyelvezettel, sokkal
nyitottabbá válnak, és készek a kapcsolódásra. Amit persze sosem szabad
erőltetni. Gyakran beszélünk arról, hogy valakivel még az anyaméhben, vagy
éppen születéskor történt olyasmi, ami miatt sérült. Lehet beszélni arról is,
hogy melyik szerve működik másképp, ez a gyerekek számára segíti a megértést és
a megértésen keresztül az elfogadást.<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaC12iViIkr01zJjc_fUPfDpQKwTPyEKFQnoCgAXbplisHsem7bc0H_3ObgFBkRoadKdwKERG7ShBZRgVN0mmluHs77iP5em8Cp5D1x97Ug1AqINIYdikpYdOritlEkrBdPUjp0wjWA5AY/s600/inkluzio-nl-szm-23.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="399" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaC12iViIkr01zJjc_fUPfDpQKwTPyEKFQnoCgAXbplisHsem7bc0H_3ObgFBkRoadKdwKERG7ShBZRgVN0mmluHs77iP5em8Cp5D1x97Ug1AqINIYdikpYdOritlEkrBdPUjp0wjWA5AY/s320/inkluzio-nl-szm-23.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><br /></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A képen személy, beltéri, modellt állás, fiatal látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_5" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 210.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 317.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen személy, beltéri, modellt állás, fiatal látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: <i>Hogyan
jelenhet meg a szabad játék, milyen formában a sérült és ép gyerekek között?<o:p></o:p></i></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Élő Fruzsina</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: </span></i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Sérült és ép
gyerekek között a klasszikus értelemben vett szabad játékot valamilyen módon
mindig facilitálni kell. Amit egy sima közösségnél előtérbe helyezünk, hogy a
gyerekek saját maguk találják ki, hogy mit játszanak, maguk alkossanak
csoportokat, és osszák ki a szerepeket, ebben az esetben egy kicsit másképp
kell kezelni. Segíthet például, ha a felügyelő pedagógus, facilitátor
kezdeményez játékot a sérült gyerekkel, akár szerepjáték formájában. Ha köztük
beindult egy játékfolyamat, és a többiek azt kívülről érdekesnek látják,
megtapasztalják, hogy ő is tud játszani, jobb eséllyel fognak kapcsolódni
hozzá, és utána a felnőtt akár már visszább is vonulhat. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">:</span></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> Sérült és ép
gyerekek között legjobban a szerepjátékok tudnak működni. Itt tudnak kialakulni
azok a helyzetek, ahol kisebb jelentőséget kap, hogy ki mit tud fizikailag
megcsinálni, mint például egy mászókázásnál. A gyerekek, ha már nyitottak az
együtt játszásra, maguk is meg tudják találni, hogy ki milyen szerepbe tud
kényelmesen belehelyezkedni, a fizikai és szellemi lehetőségeinek megfelelően.
Saját élmény például, amikor barátaink gyerekeivel közös játék során, az én,
kocsiban ülő fiam játszotta a benzinkutat, míg a többi gyerekek kisautókként
közlekedtek körülötte ezzel teljes játékélményt nyújtva mindenkinek. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A legfontosabb a nyitottság és a
szándék. Amihez pedig élmények, tapasztalatok és a felnőttek természetes,
nyitott hozzáállása segíti a gyerekeket.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Mi a
tapasztalat a játékterek kialakításával kapcsolatban. Mire kell legjobban
ügyelni, hogyan tudnak együttműködni a gyerekek egy inkluzív játéktérben?<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Egyesületünk
alapítását megelőzően évekig tartó projektünk volt a Magikme kampány. Olyan
játszótereket szerettünk volna létrehozni, ahol súlyosan mozgássérült gyerekek,
a súlyosan halmozottan sérült gyerekek és az egészséges gyerekek együtt tudnak
játszani. Saját játszótéri tapasztalatainkból indultunk ki és olyan
játékeszközöket terveztünk, amin a sérült gyerekek együtt tudnak játszani ép
társaikkal. Innovatív, szép és jól használható eszközök kerültek ki nyolcvan magyarországi
játszótérre. Olyan eszközöket sikerült alkotnunk, amelyek valóban alkalmasak
arra, hogy a gyerekek együtt játsszanak rajtuk, velük. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmgeVtTnMspX8UJLvIlGLQEa6fv8eDS245qdQ020mdKP_fMsI4HICJjzdTyqTkKHsRk8nD4N8jcpYbRYLmUt-jdJAQfJzLvpSYz9DXJyW8KCx6cjACMW4-yArMd1zu57iCgR7Wzd5Vw6zy/s2048/jatszoter1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmgeVtTnMspX8UJLvIlGLQEa6fv8eDS245qdQ020mdKP_fMsI4HICJjzdTyqTkKHsRk8nD4N8jcpYbRYLmUt-jdJAQfJzLvpSYz9DXJyW8KCx6cjACMW4-yArMd1zu57iCgR7Wzd5Vw6zy/s320/jatszoter1.jpg" width="320" /></a></div><br /><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><br /></span><p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A képen kültéri, asztal, fű, ülő látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_3" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 201.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 269.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen kültéri, asztal, fű, ülő látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Azt tapasztaltuk azonban, hogy az
inkluzív játékeszközök jelenléte önmagában nem elég a közös játékhoz, nem
beszélve arról, hogy az anyukáknak sem feltétlenül érdemes egyetlen speciális
játékért elutazni egy amúgy távoli játszótérre. A fizikai akadálymentesítés
nagyon fontos és elengedhetetlen, de önmagában nem elég a kapcsolódáshoz. A
közös játék kialakulásához legfontosabb a sztori, ami lezajlik a gyerekek
között. És ehhez sokszor még különleges játékok sem kellenek elég egy-egy
érdekes tárgy, egy felfestés az asztalon, valamilyen hangulatteremtő eszköz. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A képen kültéri, játék, asztal, ülő látható
Automatikusan generált leírás" id="Kép_x0020_4" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 207pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 276pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A képen kültéri, játék, asztal, ülő látható
Automatikusan generált leírás" src="file:///C:/Users/virag/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Amire viszont az inkluzív játéktér
megléte esetében is szükség van, az a nyitottság szülők és gyerekek részéről. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A </span><span lang="EN-GB"><a href="https://magikme.blog.hu/"><span lang="HU" style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Magikme</span></a></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> projekt kapcsán
jutottunk arra a felismerésre, hogy az akadálymentesítést először a fejekben
kell véghezvinni. Így alapítottuk meg Györgyivel és Fruzsival a jelenleg is
működő </span><span lang="EN-GB"><a href="https://www.egysimaegyforditott.com/"><b><span lang="HU" style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Egy sima
egy fordított – Egyesület az Inklúzióért</span></b></a></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> saját
szervezetünket, ahol a mentális akadálymentesítésre helyezzük a hangsúlyt.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera</span></i></b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">: Milyen
lehetőségeket láttok az integratív játékon túl a közös időtöltésre?<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><b><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Török Flóra:</span></i></b><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"> A mesélés,
elsősorban a népmesék kiválóan alkalmasak arra, hogy sérült és ép gyerekek
közösen hallgassák meg és beszélgessenek róluk. Fruzsi, meseterapeutaként nem
csak gyerekeknek, hanem értelmi sérült felnőtteknek is tart foglalkozásokat.
Ezen kívül nagyszerű, sima és fordított gyerekeket és családokat összehozó
eseményünk az Egy sima egy fordított piknik, ahol a sima és fordított gyerekek
családjai tölthetnek el egy együtt egy délelőttöt akadálymentes és természetes
környezetben, jó hangulatban, számos közös tevékenységet kipróbálva.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Jó volna és hosszú távú célunk, hogy a
pedagógusképzésbe is belevigyük az inklúzióra való nevelést, felkészítést. Az
érzékenyítő foglalkozások ehhez jó kezdetet adnak, de ennél többre van szükség,
hogy mindenkihez eljusson a megfelelő szemlélet és eszközöket is adjunk a
pedagógusok kezébe. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Köszönöm szépen.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Budapest, 2020. augusztus 12.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A cikk az Erasmus +
2017-1-UK01-KA201-036679 számú CAPS – Játékbarát Iskolák projekt keretén belül
került megírásra.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-29392932719453281792020-08-25T14:46:00.002+02:002020-09-14T14:50:21.133+02:00Inklúzió a játékkísérésben<p> </p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Amikor azon gondolkodunk, hogy hogyan
biztosítsunk egy mozgásában akadályoztatott, vagy értelmileg sérült, vagy
bármilyen, a csoport többi tagjától valamilyen módon eltérő gyereknek vagy gyerekeknek
játéklehetőséget, többféle lehetőség merülhet fel. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A <i>szegregáció</i> gondolatára épülő
játékterek olyan helyek, ahol az akadályoztatott gyerekek az épektől
elkülönülten, kifejezetten az ő számukra létrehozott játékokon játszhatnak.
Ebben az esetben, még ha a diszkrimináció nem is szándékos, és nincs mögötte
rosszindulat, mindenképpen megjelenhet és valószínűleg meg is jelenik a
gyerekben az a jogos gondolat, hogy ő mesterségesen el van különítve ép társaitól.
A kapcsolódás, a közös játék ekkor nem csak szándékbeli és képességbeli, ha már
fizikai akadályokba is ütközik. Erősíti a diszkriminációt, ami pedig általában
csökkenti az önértékelést és önbizalomhiányt, kisebbrendűség-érzést, haragot,
agressziót, visszautasítottság-érzést és értéktelenség-érzést válthat ki az
érintett gyerekekből és fiatalokból.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A <i>szeparált </i>játék ettől némiképp
különbözik. Erről akkor beszélünk, ha valamely csoport, legyen az sérült
gyerekek csoportja, vagy bármilyen kisebbség, a saját tagjaival közösen hoz
létre, kifejezetten saját maguk számára valamilyen játékteret, játszási
lehetőséget. Ez esetben inkább közösségi kezdeményezésről, a hasonlóság által
nyújtott biztonságérzet kereséséről van szó, de a többiektől, az épektől, vagy
akár úgy is fogalmazhatnánk az ő számukra másoktól elkülönülten játszanak, nem
tudnak és lehet, hogy nem is szándékoznak hozzájuk kapcsolódni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Az <i>inkluzív</i> játékterek és
játszási lehetőségek az előző kettőtől nagy mértékben különböznek, hiszen ezek
a terek, és az itt felajánlott játékok olyan módon vannak kialakítva, hogy mind
a speciális, mind az ép gyerekek megtalálják bennük a játszás örömét, és
kapcsolódni is tudjanak egymáshoz a játékon belül, vagy a játékfolyamatok
között. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is
egyre elfogadottabbá és magától értetődőbbé vált, hogy az esetek többségében az
inkluzív megközelítés az előremutató. Ez hordozza magában leginkább az
elfogadást, mindkét irányba, és csökkenti a fent felsorolt, a diszkriminatív megközelítés
által gyakran okozott sérüléseket. Nem utolsósorban pedig az ép gyerekeknek is
lehetőséget ad arra, hogy megtapasztalják az elfogadás, a mássághoz való
kapcsolódás érzését, illetve akár a saját elutasító hozzáállásukkal szembe
kelljen nézniük és dolgozniuk vele. <o:p></o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></h2>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Az inklúziót hátráltató tényezők<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Az inklúziót természetesen rengeteg
tényező hátráltathatja. Ilyen a diszkriminatív hozzáállás, a fizikai hozzáférés
akadályozása, az információhiány, a kommunikáció nehezítettsége, a közlekedési
nehezítettség, illetve a túlzott aggodalom és túlféltés. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Nem helyes válasz például egy iskolai
játéktér, vagy akár az egész iskola akadálymentesítéséről gondolkodva azt
mondani, hogy jelenleg úgysincs sérült gyerek, majd ha lesz, akkor foglalkozunk
a kérdéssel. Lehetséges, hogy pont ez a hozzáállás okozza, hogy nem is hozzák a
nehézségekkel küzdő gyereket az iskolába.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A megfelelő információáramlás elsődleges
fontosságú az inklúzióhoz. Az információk gyakran nem jutnak el a speciális,
vagy kisebbségi csoporthoz tartozó gyerekekhez vagy családjaikhoz. Egyszerűen
csak azért, mert például más nyelven íródtak, vagy egy olyan fórumon jelennek
meg, amihez nincsen mindenkinek hozzáférése. A napjainkban sokfajta szociális
média esetében figyelni kell rá, hogy olyan csatornán osszunk meg információt,
amin keresztül mindenkihez egyformán eljut. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A kommunikációra leginkább a nyelvi
különbségek, illetve a hallás és beszédbeli nehézségekkel küzdők esetén kell
nagyon odafigyelnie a játékot kísérő személynek. Előfordulhat, hogy ösztönösen
egy nehezebben kommunikáló, vagy a nyelvet nem tökéletesen értő gyerekhez
egyszerűen kevésbé megyünk oda, kevésbé kezdeményezünk vele kommunikációt,
különösen, ha ő neki is nehezére esik a kezdeményezés. Ettől a gyerek
elbátortalanodhat, mellőzöttnek érezheti magát. Mindig a gyerekekre vigyázó, a
játékot figyelő személy felelőssége, hogy a kívül maradó gyerek integrációját
segítse.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A közlekedési nehézségek különösen
jelentősek a magyarországi iskolák esetében. A szegregált vagy szeparált
fejlesztőhelyek közelében általában megoldott az akadálymentes közlekedés, vagy
saját szervezésű szállítást biztosítanak a gyerekeknek, míg egy egyszerű
általános iskolánál, vagy játszótérnél ez már egyáltalán nem ilyen egyértelmű.
Amikor inkluzív játéktérről gondolkodunk, a közlekedési lehetőségeket is
figyelembe kell venni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A túlzott aggódás és túlféltés még a
legjobb szándékú pedagógusokban, segítőkben, sőt az együtt játszó gyerekekben
is megjelenhet. Elsőre nem világos, hogy egy spéci gyerek mit tud megtenni és
mit nem, milyen helyzetekben van biztonságban, mi okoz számára ijedtséget
esetleg valós veszélyt. Ezek nyílt tisztázása a játék elején, vagy a játéktér
birtokbavételének kezdetekor sokat segíthet abban, hogy megelőzzük a másik
állapota feletti sajnálkozást, elérzékenyülést, túlzott féltést, vagy segíteni
akarást, amelyek – bár ha gyakran jóindulatból és segítőkészségből erednek is –
mégis általában hátráltatják az inklúziót.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">A diszkrimináció okozta sérülések és a
játékkísérő személyes attitűdje<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A diszkriminációnak komoly negatív
hatásai lehetnek a gyerekek és fiatalok életére és jövőbeli boldogulásukra.
Ráadásul nem csupán a negatívan megkülönböztetett személy sérül, hanem a
diszkrimináló személyiségére is negatív hatással van. Felsőbbrendű hozzáállást
hoz létre, érzéketlenséget okoz, behatárolja a szociális és érzelmi
lehetőségeket, elutasítja a különböző életstílusokat, nyelvhasználatokat és
korlátozza a fejlődést is.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Próbáljuk ki a következőt: Gondolkodjunk
el, és írjunk egy listát azokról a társadalmi csoportokról, amelyekről úgy
gondoljuk, hogy diszkriminációnak lehetnek kitéve. Most kérjük meg ugyanerre
egy kollégánkat is, majd hasonlítsuk össze a két listát. Beszéljük át a
tapasztalatokat. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Gyakran saját internalizált
sztereotípiáinknak sem vagyunk tudatában, hiszen gyerekkorunk óta, otthoni és
iskolai neveltetésünk, a társadalomban elfoglalt helyünk által rengeteg nem
tudatos előítélet, vagy legalábbis megalapozottság nélkül kiépített kép épülhet
belénk. Ha felhozzuk ezeket és gondolkodunk róluk, az segít formálni a
gondolkodásmódunkat tudatos és tudattalan szinten is. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Pedagógusként vagy a játékot kísérő
felnőttként ahhoz, hogy elősegítsük az inklúziót és ezzel együtt csökkentsük a
diszkriminációt, kikerülhetetlen, hogy megismerjük és megértsük saját
hozzáállásunkat is. Ehhez érdemes átgondolni, hogy hogyan éreznénk magunkat
bizonyos helyzetekben. Például, ha egy súlyosan sérült gyermeket, vagy gyermekeket
magában foglaló csoport feleügyelőjeként lennénk jelen egy amúgy szokásos,
mindennapi játéktérben. Vajon milyen érzések bukkannának fel. Ijedtség?
Aggodalom? Esetleg a hozzá nem értés? Aggódnánk azon, hogy hogyan teremtsünk
egyensúlyt az egyes gyerekek igényei és a teljes csoport igényei közt? Vagy
azon, hogy a játéklehetőségek nem eléggé kielégítőek, esetleg, hogy az
akadályoztatott gyermek megfelelő biztonságban van-e? hogy megkapja-e a
szükséges ellátást? Felmerülne-e, hogy túlzott figyelmünkkel a játékot kísérő
személyből gondozóvá válunk egy adott helyzetben?<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A személyiségünket meghatározó tényezők
(nem, etnikum, társadalmi osztály, vallás) felismerése elősegíti, hogy jobban
megértsünk önmagunkat, attitűdjeinket, feltevéseinket, azaz az „csomagot” amit
magunkkal hordozunk. Ha ezt a tudást arra használjuk, hogy formálja a
gyerekekkel való munkánkat, akkor már meg is tettük az első lépést a
diszkriminicáió-mentes gyakorlat irányába.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Valóban egyformák vagyunk?<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Gyakran használt szlogen, hogy „Egyenlő
bánásmódot mindenkinek”. De vajon tényleg pontosan ugyanúgy kell bánnunk a
játéktéren, játékkísérőként minden gyerekkel? Egy súlyosan sérült gyermeknek
még ha ugyanazokat a lehetőségeket is kell biztosítanunk a játéktéren,
természetesen nem fog tudni a játékokkal ugyanúgy játszani, mint ép társai és
nem is ugyanazokban a helyzetekben lesz szüksége segítségre, támogatásra. Az
egyenlő bánásmód ez esetben azt jelenti, hogy kommunikációnkkal,
hozzáállásunkkal folyamatosan azt fejezzük ki, arról erősítjük meg mind a
sérült gyereket, mind ép társait, hogy az ő jelenléte játéktérben ugyanolyan
természetese és magától értetődő, mint az össze többi ott játszó gyereké.
Valószínűleg mindig fel fog merülni a gondolat, hogy tehetnénk-e többet,
segíthetnénk-e jobban, de a befogadottság érzése már önmagában pozitív
tapasztalatot jelent. Ha pedig azon aggódnánk, hogy vajon a csoport minden
tagjára elegendő figyelem tud-e jutni egy ilyen helyzetben, gondoljunk arra,
hogy a befogadással hosszú távon nem csak a sérült gyerek, hanem ép társai is
rengeteget fognak kapni egymástól.<o:p></o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></h2>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Gyakorlati lépések az inklúzióért<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A gyakorlati lépések lényegében az
inklúziót hátráltató tényezőkből indulnak ki, azok minimalizálására irányulnak.
<o:p></o:p></span></p>
<h3><span style="mso-ansi-language: HU;">Hozzáférés: <o:p></o:p></span></h3>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Ideális esetben egy játéktér a leggyakrabban
használt és akadálymentes bejárat közelében kerül kialakítására. Ha egy
épületről van szó, akkor ugyanazon az emeleten – vagy udvar esetében könnyen
megközelíthető helyen kell kialakítani a játéktér használói számára a
mosdóhelyiségeket. A játékokat, szabad alkotórészeket úgy helyezzük el, hogy
kerekesszékkel is megközelíthetők legyenek, és a mozgásukban akadályoztatott
gyerekek ne azt éljék meg, hogy minden esetben segítséget kell kérniük, hogy a
játékokhoz hozzájussanak.<o:p></o:p></span></p>
<h3><span style="mso-ansi-language: HU;">A használati tárgyak kialakítása: <o:p></o:p></span></h3>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A felszerelések kialakítása vagy
átalakítása nem minden esetben igényel nagy beruházásokat. Vannak kifejezetten
„akadálymentes” játékok, sérült gyermekek számára, de gyakran ezekre nincs is
szükség. Egy kis utánajárással és kreativitással sok tárgy alakítható
könnyebben használhatóvá. Például egy ecsetet vastagabb markolattal tudunk
ellátni, egszerű szalag és ragasztó felhasználásával.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ezek a megoldások nem feltétlenül a pénz
megspórolására irányulnak, sokkal inkább azt fejezik ki, hogy a sérült és ép
gyerekek ugyanazokkal, vagy majdnem ugyanazokkal az eszközökkel tudnak
dolgozni. Ezzel is a befogadottság, a természetes jelenlét érzését segítjük
elő. <o:p></o:p></span></p>
<h3><span style="mso-ansi-language: HU;">Információközlés: <o:p></o:p></span></h3>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Régebben gyakrabban előfordult, hogy a
sérült gyerekeket nevelő családok egyszerűen nem értesültek bizonyos
programokról, amiken pedig az ő gyerekeik is részt vehettek volna, mert például
az ő iskoláikban nem tették ki azokat a szórólapokat, vagy a közösségi
programokat nem hirdették meg az ő általuk látogatott helyeken. Az internet
által sokkal könnyebben értesül mindenki a lehetőségekről, de ezzel együtt is
oda kell figyelnünk, hogy, ha játékos programokat szervezünk, lehetőleg minél
több csoportot elérjünk, legalábbis ha az inklúziót szeretnénk elősegíteni. <o:p></o:p></span></p>
<h3><span style="mso-ansi-language: HU;">Kommunikáció: <o:p></o:p></span></h3>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A kommunikáció nem csaupán az
információközlést elősegítő jelzések, piktogramok, szoftverek és egyéb
szükséges eszközök és közlésformák használatát jelenti. Ezeken túl a
játéktérben a különböző érzékeléseket ösztönző tárgyak, játékok, szerkezetek is
megjelenhetnek, és ösztönözhetik egyrészt az érzékelést, az érzékenységet,
valamint az ép és a valamilyen sérüléssel, élők egymás közötti kommunikációját.
Ilyenek például az egymástól eltérő tapintású felszíneket bemutató tárgyak,
felismerhető illatok, tapintható útvesztők, kitapintással, vagy kiadott hang
alapján meghatározható játékok és hasonló, az egyes érzékszervek működését
kihasználó alkotórészek. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">Aprónak tűnő eltérések a
megfogalmazásban utalnak az attitűdbéli különbségekre is. Mennyire másként
hangzik ez a két nézőpont:<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">István nem tud bekapcsolódni a délutáni
programba, mert siket és nem fogja hallani az előadókat. Vagy, István oldaláról
megfogalmazva: Nem tudok csatlakozni a délutáni programhoz, mert nincs a
csapatban senki, aki értene a jeleléshez. Ha mi, a játékot kísérő segítőként
István nézőpontjába helyezkedünk, máris tettünk valamit az inklúzióért.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Összefoglalva<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">A játékkísérés során az inklúzió
elősegítéséhez feltétlenül szükséges a játékot kísérő felnőtt megfelelő
hozzáállása. Ez a hozzáállás azt tükrözi, hogy sérült, ép, valamilyen módon
korlátozott, vagy egyszerűen csak a csoport többségétől eltérő gyerekek
természetes részei a csoportnak, jelenlétük a csapatban, a játéktéren és a
játékok során ugyanolyan magától értetődő, mint társaiké. Ha ezt a hozzáállást
magunkévá tesszük, jó úton haladunk az inkluzív játékkísérés irányába.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Calibri Light",sans-serif; font-size: 10.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: major-latin; mso-bidi-theme-font: major-latin; mso-hansi-theme-font: major-latin;">Az írás alapjául szolgáló tanulmány: Tanny Stobart: Take
Ten for Play, Playwork level 2 and 3 learner’s materials – Module 5: Inclusive
Play, 2009 January. <o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;">
</span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Calibri Light",sans-serif; font-size: 10.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: major-latin; mso-bidi-theme-font: major-latin; mso-hansi-theme-font: major-latin;">A cikk az Erasmus + 2017-1-UK01-KA201-036679 számú <b>CAPS
– Játékbarát Iskolák</b> projekt keretén belül került megírásra.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-size: 12.0pt; line-height: 107%; mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-2354574660684752152020-08-10T14:29:00.003+02:002020-09-14T14:50:50.472+02:00Játszóterek és játszható terek: szabad játékra alkalmas terek kialakítása: a tervezéstől a megvalósításig – <p> </p><h2><span style="mso-ansi-language: HU;">A játszó – és játszható terek általános
jellemzői<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Ebben az írásban a gyermekek szabad játékát inspiráló terek jellemzőivel,
típusaival, kialakításukkal, a terek adta lehetőségekkel, illetve a játszóterek
és játszható terek tervezésének folyamatával, lépéseivel és buktatóival
foglalkozunk. A cikk elsősorban azokhoz a csoportokhoz, vagy személyekhez szól,
akik a gyerekek és fiatalok szabad játékát inspiráló terek kialakításához
keresnek támpontokat.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A kötetlen, gyermekek által irányított, önszerveződő szabad játékra használt
terek lépten-nyomon körül vesznek bennünket, még ha néha kicsit alakítanunk is
kell a nézőpontunkon ahhoz, hogy ezeket észrevegyük. A beton virágágyáson
egyensúlyozó, az aszfalt repedéseit átugráló, vagy az autók parkolása ellen a
földbe szúrt cölöpöket kerülgető kisgyerekek mindannyiunk számára ismerős
látványt nyújt. Ezek, a gyerekek által játékterekként megélt helyszínek azonban
nem kifejezetten arra lettek kialakítva, hogy játszásra használják őket és esetenként
veszélyeket rejthetnek magukban, vagy játéktérként való használatuk ellenérzést
válthat ki a helyi közösség többi tagjából.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A városi játékterek tervezői és a terek kialakítói is sokat tehetnek azért,
hogy a gyerek szabad játékát ösztönző, általuk szívesen használt tereket
alakítsanak ki. Amikor szabad játékra alkalmas terek tervezése jön szóba, a
lehetőségektől függően két irányba indulhat a gondolkodás: Az egyik lehetőség,
a kifejezetten játszásra alkotott terek megalkotása, ezek a játszóterek, kalandparkok,
intézmények udvarain kialakított játszóterek és hasonló, a közösség nem gyerek
tagjai által használt terektől általában élesen elkülönülő játékterek. A másik
lehetőség a már meglévő terek átformálása, játszhatóbbá tétele. A
várostervezésnél rendszerint a kettő kombinációja az előnyös. Szükség van
játszóterekre és jó, ha minél több területet sikerül jól játszhatóvá alakítani.
Ez azonban megkövetel egyfajta hozzáállást, aminek már a várostervezés
alapkoncepciójában meg kell jelennie.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">A kifejezetten játszásra kialakított
terek tervezése:<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A játékra inspiráló tereknek vannak bizonyos jellemzői. A következő 10
alapelvet érdemes figyelembe venni a játékterek tervezésénél:<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A szabad játékot támogató sikeres játékterek<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">A használóikra
vannak szabva, tükrözik a gyerekek és fiatalok igényeit, szerves részét képezik
a környezetüknek,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Jó
elhelyezkedésűek: jól megközelíthetőek, ugyanakkor nincsenek nagy forgalmú utak
közvetlen közelében, és nincsenek jelentős légszennyezésnek kitéve,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Legalább
részben természetes alkotóelemekből épülnek fel, amelyek harmonizálnak az ember
alkotta tereptárgyakkal,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">A játék-élmények
széles tárházát kínálják fel a gyerekek és fiatalok számára,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Sérült és ép
gyerekek számára egyaránt jól használhatóak,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Figyelembe
veszik a helyi közösség igényeit,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Lehetővé
teszik, hogy a különböző korosztályok együtt és egymás mellett játszhassanak<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Lehetőséget
teremtenek a kockázatvállalásra, határok keresésére, kihívások teljesítésére<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Fenntarthatóak
és megfelelően karban is vannak tartva<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="mso-ansi-language: HU;">Elősegítik a
gyerekek szellemi, lelki, testi fejlődését<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Mélyebben megvizsgálva ezeket a szabad játékra leginkább alkalmas tereket,
azt tapasztaljuk, hogy az ilyen terek úgy vannak kialakítva, hogy lehetőséget
biztosítanak a mozgásos és nagyobb fizikai aktivitással járó tevékenységekere.
Futhatóak, erőkifejtést igénylő mozgásokra ösztönöznek. Mind az öt érzéket
stimulálják valamilyen formában: például különböző hangokat lehet kicsiholni az
ott lévő tárgyakból, a fák és növények mindenféle illatokat, szagokat árasztanak,
színesek, vagy legalábbis többféle szín is látható rajtuk, eltérő tapintású
tárgyakkal vannak felszerelve. Jó terepet biztosítanak a gyerekek közötti szociális
interakcióknak. Vannak rajtuk közös játékra alkalmas területek, de vannak
elvonulásra lehetőséget adó részek is. Így a gyerekek meg tudják választani,
hogy egyedül, vagy másokkal együtt szeretnének épp játszani, és váltogatni is
tudják ezeket a játékformákat. Választhatnak, hogy együttműködni szeretnének,
vagy esetleg épp versengeni. Lehetőséget adnak a természetes és ember által
alkotott anyagokkal való manipulációra, eszközkészítésre, játszásra.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Végül, de nem utolsósorban a sikeres játékterek kihívások vállalására,
képességeik felmérésére, határaik megtapasztalására ösztönzik használóikat,
akár nagyobb kockázatvállalással is, például magasabb helyekre való felmászási
lehetőséggel, vagy extrém sportlehetőségek kipróbálásával.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Fontos, hogy a játéktér megálmodásakor a tervező beleélje magát a hely, a
tervezendő játéktér környékének világába. Elképzelje, hogy mi az, ami leginkább
beleillene a már meglévő környezetbe. Jó, ha kiválaszt egy, vagy több, már ott
lévő tereptárgyat, vagy természeti képződményt, lehet ez szikla, gödör, domb,
vagy akár egy jellegfa, vagy valami érdekes növény, és olyan játszásra alkalmas
teret igyekszik létrehozni, amelynek ezek a már meglévő tereptárgyak szerves
részét képezik. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Érdekes kérdése a tervezésnek, hogy milyen mértékig, és milyen módon
érdemes bevonni a majdani játéktér használóit, a gyerekeket a tér tervezésébe.
Kézenfekvő volna azt mondanunk, hogy egyszerűen kérdezzük meg a gyerekeket,
hogy milyen játékteret szeretnének. Ne feledjük azonban, hogy a gyerekek,
különösen, ha kisebb gyerekekről van szó, elsősorban abból fognak szemezgetni,
amikor a kérdésre válaszolnak, amit már eddig is ismertek. Olyasmi eszközöket
fognak felsorolni, amiket már eddig is használtak. A tervezőnek pedig nem az a
célja, hogy még egy egyen játszóteret csináljon csúszdás űrhajóval a közepén,
hanem hogy olyan újfajta, inspiráló teret hozzon létre, ami a gyerekeknek és a
fiataloknak legjobb lehetőséget biztosít a szabad, és a környezettel
harmonizáló játékra<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Annál sikeresebb lesz a tervezett játéktér, minél sokoldalúbb
felhasználásra ad lehetőséget és minél inkább követi a fent felsorolt 10
alapelvet.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A sikeres játékterek egyrészről igyekeznek megőrizni és tiszteletben
tartani a hely szellemét (genius loci), másrészről építenek arra az
információra, hogy mik azok a tereptárgyak, amiket már eleve játszásra
használnak a gyerekek és milyen játékokat játszanak szívesen. Azzal, hogy
megfigyeljük, hogy melyek azok a helyszínek, amiket a gyermekek játszásra
használnak, megfigyeljük, hogy miként használják azokat, és ezeket a
helyszíneket igyekszünk biztonságossá és a játszásra még inkább alkalmassá
formálni azt a tervezési elvet követjük, hogy a játszásra alkalmas terek minél
inkább részét képezzék a már eleve meglévő természetes és épített környezetnek.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A gyerekek számára kialakítandó játszóterek tervezésénél és felújításánál a
következő hat lépcsős tervezési ciklus segítheti a sikeres megvalósítást:<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">1)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Felkészülés</span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">: a felkészülés része a környezet bejárása és a
helyi közösség igényeinek és szokásainak felmérése, a potenciális használók
korosztályának felmérése. Amennyiben felújításról, újratervezésről van szó,
érdemes végiggondolni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló játszótérnek mik a
hiányosságai, milyen új elemeknek érdemes megjelennie, és mik azok, amik a
jövőben elhagyhatók. Milyenek a hely adottságai, milyenek a közlekedési
lehetőségek. Nagyon nagy jelentősége van ennek a felkészülési fázisnak, hiszen
itt dől el, hogy olyan helyet választunk-e, amely a későbbiekben népszerű és
jól használható lesz-e, vagy olyat, amit valaki megálmodik, de valójában senki
nem fogja használni, esetleg rongálás áldozata lesz, vagy a helyi közösség
számára inkább hátrányokkal, mint előnyökkel jár a megléte. A közösség bevonása
ezen a ponton elengedhetetlen. A helyről való döntést a legnehezebb a
későbbiekben felülbírálni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">2)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Tervezés</span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">: a tervezési fázis alapja az a hozzáállás, hogy a
rendelkezésre álló hely jellemzőire, elrendezésére, a lehetséges elhelyezendő
tárgyakra, feleszerelésekre és azok jellegzetességeire egy összefüggő egészként
tekintünk. A játékteret tervező szakember, vagy csapat kiválasztásakor különös
figyelmet kell fordítani arra, hogy a tájépítészetben és a játékterek
tervezésében egyaránt tapasztalt, az említett hozzáállást valló személyt, vagy
csapatot válasszunk. A tervezési fázisban nagy hangsúlyt kell fektetni a
kockázat-haszon elemzésre, különösen abban az esetben, amikor nem szabványos,
előre legyártott játszótéri játékok elhelyezéséhez folyamodunk. Ebben a
fázisban kell foglalkoznunk az inkluzív játéktér kialakításának kérdésével, és
a fenntarthatóság és rendben tarthatóság szempontjával is. Óvakodjunk az előre
elkészített tervvel és játszóalkalmatosságokkal felajánlkozó vállalkozóktól és
keressük azokat, akik a tervezés elkezdését megelőzően a területről, a helyi
közösségről, a környék történetéről, a közelben lévő többi játéktérről
szeretnének tájékozódni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">3)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span></i></b><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Építés: </span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">Az építés
fázisában a legkisebb a megrendelő és a várható felhasználók bevonásának
lehetősége. Ebben a fázisban rendszerint a tervező és a kivitelező dolgoznak
együtt. A megrendelőnek azonban ezt a fázist is nyomon kell követnie, hiszen ő
lesz az, aki a közösséggel tartja a kapcsolatot, és szükség esetén közvetít a
felek között. Igazán felkészült kivitelező még arra is odafigyelhet, hogy az
építés idején is le tudják kötni az arra kószáló gyerekeket. Volt arra példa,
hogy az építőmunkások közül néhányan, mindig egy arra kijelölt területen fociztak
az arra járó gyerekekkel, akik így könnyebben távoltarthatók voltak az építési
területtől. Ami az építkezés időzítését illeti, megfontolandó lehet a több
fázisban építés is, úgy, hogy a játszótér kisebb részei az egyes fázisokban már
használhatóak legyenek.<b><i><o:p></o:p></i></b></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;"><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">4)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span></i></b><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Használat: </span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">Egy játéktér
átadása mindig nagy dolog, főként a gyerekek és persze a kisgyerekes szülők számára,
akik feltehetően már hónapok óta várnak rá. Fontos esemény azonban a fenntartó,
a megrendelő, a helyi közösség számára is. Minél több kapcsolatot sikerül
ápolni, annál valószínűbb, hogy esetleges problémák esetén is lesz kihez
fordulni, és erősebb lesz a bizalom a játszótér létrehozásáért felelős szerv és
a helyi közösség között is. Az átadást követő néhány hétben, hónapban különösen
oda kell figyelni az új térre, fontos, hogy legyen erre kapacitás. Ekkor
derülhetnek ki olyan hibák, korábban nem látott problémák, akár új
veszélyforrások kerülhetnek előtérbe, amikre a kialakítás alatt nem gondoltunk.
<b><i><o:p></o:p></i></b></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">5)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span></i></b><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Fenntartás: </span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">Egy előre
meghatározott fenntartási terv elengedhetetlen a játéktér hosszú távú
fenntarthatóságához. Természetesen nem lehet minden körülményt előre látni, így
a fenntartási tervnek bizonyos mértékig rugalmasnak kell lennie. Az olyan
játékterek, amik akár csak időlegesen használhatatlanná válnak, valamiért le
kell zárni őket, sok frusztrációt okozhatnak a gyerekek és szülők számára és
könnyebben is esnek rongálás áldozatául is. Ezért a rendszeres odafigyelés, és
a gyors reagálás az esetleges problémákra nagyon fontos. Ezen kívül szükség van
rutin felülvizsgálatokra is, bár ezek általában az előírásokban is benne
vannak. Fontos az is, hogy ne essünk túlzásba, hiszen a játékok bizonyos
mértékű elhasználódása és megrongálódása természetes velejárója a használatnak.<b><i><o:p></o:p></i></b></span></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: justify;"><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></i></b></p>
<p class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l1 level1 lfo2; text-align: justify; text-indent: -18.0pt;"><!--[if !supportLists]--><span style="mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-list: Ignore;">6)<span style="font: 7.0pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><b><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Felülvizsgálat</span></i></b><span style="mso-ansi-language: HU;">: A játéktér elkészülte közel sem jelenti a
tervezési ciklus végét. Sokkal inkább egy új fázis, a folyamatos felülvizsgálat
kezdetét. Egy jó játéktér folyamatosan fejlődik, és soha sincsen igazán készen.
Hasonlóképp egy családi ház kertjéhez. A játéktér egy élő terület, amit
folyamatosan figyelemmel kell tartani és reagálni kell a bekövetkező
változásokra, legyenek azok a használati mód változásai vagy a szerkezeti
elemek alakulásai.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Amennyiben a fent felsorolt alapelveket szem előtt tartva és ezt a dizájn
ciklust követve fogunk a játékterek kialakításához, jó eséllyel sikerrel járunk
és mindenki megelégedésére szolgáló játékteret tudunk létrehozni.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Játszható terek<o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Amikor nem elkülönített, és kifejezetten játszásra kialakított játszóteret
szeretnénk létrehozni, előtérbe kerül a terek <b><i>játszhatóvá tételének</i></b>
koncepciója. Ennek a hozzáállásnak és kialakítási módnak a lényege, hogy a
helyi közösség által egyébként is használt területeket, útvonalakat igyekszünk
olyanná alakítani, hogy a gyerekek és fiatalok számára a szabad játék
lehetőségét kínálják fel.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A közösségi terek játszhatóvá alakításának feltétele a gyerekek és fiatalok
iránti pozitív hozzáállás, a helyi közösségnek, a tereket használóknak az a felfogása,
hogy a gyerekek játékos viselkedése egy támogatandó, nem pedig a felnőttektől
távol tartandó, az arra kijelölt játszóterekre „száműzendő” viselkedésforma.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Ahogyan London városigazgatása megfogalmazza:<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Játszható térnek azt nevezzük, ahol a gyerekek aktív játéka a tér
szabályszerű használatának minősül. A játszhatóság a rögzített térelemek egy jellemzője,
ezen kívül egyes parkok, pihenőövezetek, természeti területek és más, a
nyilvánosság számára elérhető területek tulajdonsága. A játszhatóság nem csupán
a hely fizikai jellemzőiben mutatkozik meg. Erősen befolyásolják a társadalmi
és kulturális jellegzetességek. Ennek megfelelően például, egy olyan tér, amelyen
az azt használók ellenségesen állnak hozzá a gyerekek jelenlétéhez, nem
nevezhető játszható térnek, még akkor sem, ha a fizikai kialakítása alapján játszásra
megfelelő volna. (Greater London Authority, 2008).<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A játszható terek jellemzője, hogy a gyerekek és fiatalok szívesen látott
használói a térnek és ezt ők maguk is így érzik. A legtöbb park nagyszerű játszási
lehetőséget biztosít a gyerekek számára és „csak” hozzáállás kérdése, hogy ők élhetnek-e
ezzel a lehetőséggel. Magyarországon pozitívumként mondható el, hogy mára
Budapesten visszaszorulni látszanak például a „fűre lépni tilos” és „labdázni
tilos” táblák, amik 20-30 évvel ezelőtt még meghatározó részei voltak a
közparkoknak, és kisebb tereknek. Egyre jellemzőbb, hogy a köztereken, parkok
burkolattal fedett részein megengedett a görkorcsolyázás, gördeszkázás,
rollerezés. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Játszható terek kialakíthatóak a városokon belül és a természeti
környezetben is. A játszóterek esetében általában egyértelmű, hogy elsődleges
céljuk, a gyerekek játékának támogatása, míg a közösen használt tereknél
érdemes valamilyen módon jelölni, hogy a játék is támogatott formája a
használatnak. A jól játszható terek minden érintett térhasználati módját
figyelembe veszik, úgy, hogy közben a használók tiszteletben tudják tartani
egymás igényeit. Ezt segíthetik olyan táblákkal, jelekkel, ami az egyes
területek lehetséges használati módjairól tájékoztatnak.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">A játszható terek tervezésénél és kialakításánál is akkor járunk el
helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy melyek azok a területek, amelyeket a
gyerekek és fiatalok egyébként is szívesen használnak játszásra és milyen módon
teszik ezt. Ez a megfigyelés jó alapot biztosít arra, hogy a tér játszhatóvá
alakítását siker kísérje, és ne egy hamar megrongált, vagy senki által nem
használt, értelmetlen, drága beruházás valósuljon meg. A játszható tereket is
időről időre felül kell vizsgálni és fel kell mérni, hogy milyen, elsőre nem
látott veszélyekkel járhat a használat. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Amikor játszható terekről beszélünk, nem feledkezhetünk meg az utcáról sem.
A lakó-pihenő övezetekben közlekedési tábla és sebességkorlátozás is jelzi,
hogy az utcák deklaráltan közös használatra vannak tervezve és Magyarországon
hagyományosan a falvak kis utcáiban is az út közepén játszanak a gyerekek, bár
ezeken a helyeken a szabályozás és a biztonság nem mindig megoldott. A
természetes környezet játszhatóvá formálása általában a turisták által
látogatott területeken történik meg, ahol viszont a játék által okozott
esetleges természeti károk és a szabad játék előnyeit helyezzük a mérleg
serpenyőibe.<o:p></o:p></span></p>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></h2>
<h2><span style="mso-ansi-language: HU;">Összefoglalva tehát: <o:p></o:p></span></h2>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Akár a kifejezetten játszás céljára kialakított terekről, akár a közösen
használt terek játszhatóvá formálásáról beszélünk, elsődleges a szabad játékhoz
és a játszható terekhez való megfelelő hozzáállás. Eszerint a gyerekek és
fiatalok szabad játéka egy pozitív, támogatandó tevékenység és a játékterek
megtervezésénél és kialakításánál, vagy átalakításánál pedig, a már adott
környezettel való harmonizálás és a helyi közösség szokásaihoz és igényeihez
való alkalmazkodás az elsődleges szempontok.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p><br /></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">Az írás alapjául szolgáló tanulmány a <span lang="EN-GB"><a href="http://www.playengland.org.uk/media/70684/design-for-play.pdf"><b><span lang="HU">Design for Play:</span></b></a></span><b> A guide to creating successful play spaces,</b> Aileen Shackell, Nicola Butler, Phil Doyle and
David Ball, (Play England – Making space for play). <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><o:p></o:p></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;">A cikk az Erasmus + 2017-1-UK01-KA201-036679 számú <b>CAPS – Játékbarát
Iskolák</b> projekt keretén belül került megírásra.<span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;">Egyéb felhasznált irodalom: CAPS projekt Kézikönyv<o:p></o:p></span></p><p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><br /></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="mso-ansi-language: HU;">Halász Dóra Vera, Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány<o:p></o:p></span></i></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><i><span style="mso-ansi-language: HU;"><o:p> </o:p></span></i></p>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-6717174329617731312013-04-19T08:25:00.000+02:002013-04-19T08:35:31.129+02:00Minek kell nekem olvasni a Kőszívűt? Olyan unalmas és hülye nyelven íródott!<br />
<br />
<div class="MsoNormal">
Ezt a mondatot – nem meglepő módon – a kislányomtól
hallottam, és gondolkodtam is rajta. Erre megkaptam a nekem megfelelő választ
az egyik „agyas” folyóiratomban. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Brit tudósok – ki hitte volna? – a Liverpool-i Egyetemről
úgy találták, hogy klasszikus írók-költők olvasásakor az agyunk sokkal inkább
mozgásba lendül, mint a mai nyelvezeten íródott szövegek esetén. (Az egyik tudósítás <a href="http://www.guardian.co.uk/science/blog/2013/feb/21/renaissance-brains-shakespeare-galileo">itt</a>
található, én a Brain in the News folyóiratban olvastam róla). <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A tudósok Shakespeare (Macbeth, Othello, Lear király) és
klasszikus költők (Wordsworth, Donne, Browning) műveinek részleteit, illetve
ezek mai nyelvezetre átültetett fordításait olvastatták agyi szkenner
készülékbe ültetett (fMRI, PET, EEG) emberekkel. Az eredmény a magyar tanárok
számára nem lesz meglepő: azt találták, hogy nem csupán sokkal nagyobb igénybe
vételnek teszi ki az agyat a klasszikus művek olvasása, hanem kifejezetten
olyan területeket is megmozgat, amely az önreflexióhoz is köthetőek, tehát
(feltehetően) a klasszikus szövegek / versek önismereti munkára is ösztönöznek minket.
Nem kifejezetten az olvasás – maga a szöveg értelmezésének szükségessége az,
ami az agyat beindítja, tehát a felolvasás is ide tartozik.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Néhányan érdeklődve kaphatják fel a fejüket erre az immár „tudományosan
alátámasztott hírre”, de szerintem a művészetekkel foglalkozók most ingatják a
fejüket: mindig is tudtuk, hogy a művészet egyik célja az elgondolkodtatás és
ez ezáltal fejlesztés.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Én inkább azon kezdtem el gondolkodni, hogy mit üzen ez a
hír a szakmának. Eddig a humán szakoknál az általános műveltségre való
hivatkozás szokott a válasz lenni, ha a gyerek megkérdezi, hogy minek is
kellene nekem Odüsszeiát olvasni (ezt a kérdés is elhangzott már itthon). Mert
illik ismerni. Ez a válasz már messze
nem elfogadható a gyereknek, és tényleg, kérdés is, hogy hol van az a vonal,
ahol meghúzzuk az „illik tudni” határát, hiszen annyi, de annyi művész, író,
tudós, találmány van, hogy az oktatási rendszerünk a tényanyagok súlya alatt
nyöszörög.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ez a hír viszont azt üzeni: klasszikus irodalom azért kell,
hogy önmagukon és a világon jobban elgondolkodtató emberek nőjenek fel. De azt
is üzeni, hogy ez az önreflektív élmény kifejezetten a művek közvetlen
feldolgozása mentén történik meg (és nem kifejezetten az elemzésük által),
vagyis mindenképpen időt kell adni magára a megismerésre. A túl sok tananyag
viszont épp ezt az időt veszi el a tanóráról, átnyomva a mindennapi élet
keretei közé, ahol ezáltal az olvasás egy kötelező és gyakran utált, vagy túl
nehéz feladattá válik. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az internet rövid cikkeit, színeseit, magánbejegyzéseit
olvasni sokkal egyszerűbb, könnyebb, és a fentiek ismeretében kevésbé is
önreflexív. Én is sokszor belecsúszok – már hullafáradtan is – abba, hogy bár
már könyvet nem bírok a kezembe venni, még akár órákat is szörfölök az
interneten könnyű betűk után kutatva. Sok gyerek ezért is fordul a „kötelezők
röviden” könyvekhez, ahol mai nyelven, összefoglalva kapja meg az
előrecsomagolt történetet. A történet ismerete meglesz (illik tudni kipipálva),
de a valódi önreflektív műélmény nem történik meg.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Jó lenne tehát a friss órákban, a nappal – iskolában töltött
– aktív szakaszaiban teret nyitni a klasszikusok közös olvasására, ám a
tapasztalat pont az ellentéte: van, ahol már a rajzolás is otthoni feladat,
mert vizuális órán tananyagot hallgatnak a gyerekek, és az olvasás is otthon
marad, mert irodalom órán a tanár magyarázza azt, amit először magunknak
kellene átélni és megérteni. A diákok (akinek van) olvasási nehézségei is távol
tarthatják őket az olvasástól, tehát a felolvasás (és kifejezetten nem a
dadogva felolvastatás) is segíthet nekik a klasszikusok élvezetének
megismerésében – ami után talán kedvet is kap továbbiak önálló, otthoni
olvasásához. Angliában felolvasó köröket szerveznek nem csupán gyerekeknek,
hanem időseknek, anyukáknak is, hiszen az agyunk megmozgatására minden korban
és helyzetben szükségünk van.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Erről szerintem sokunknak eszünkbe jut a „Holt költők
társasága”, ahol kifejezetten felolvasták a műveket egymásnak – és az eredmény
nem kifejezetten az irodalom ötösökben nyilvánult meg. És szerintem ez a
személyiségfejlesztés az oktatás fő célja.<o:p></o:p><br />
<br />
<i>Ezt a képet a netről szedtem, de ide illik:</i><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDG69sB2wl9rsoUghXFbm2sDNm4l5Z5uT7AuJNmrhclxF21YpSNnqe7MRCAVmjbwV1JyISWKEp8TChLU2OyJVQk3FJwMqcTSgt2Fu8t96gX63JagnhU1d-00midzvmhKoGxShOixPkVfBh/s1600/olvasas.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="275" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDG69sB2wl9rsoUghXFbm2sDNm4l5Z5uT7AuJNmrhclxF21YpSNnqe7MRCAVmjbwV1JyISWKEp8TChLU2OyJVQk3FJwMqcTSgt2Fu8t96gX63JagnhU1d-00midzvmhKoGxShOixPkVfBh/s320/olvasas.jpg" width="320" /></a></div>
<br /></div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-27480250494320379482013-02-18T10:55:00.000+01:002013-02-18T10:55:49.701+01:00 „Amint, fent, úgy lent” - A tanár és a diák motivációja egy tőről fakad.<br />
<div class="MsoNormal">
A motiváció kérdése napjaink problémája. Vagy még sem? Carl
Rogers 1969-ben fejezeteket szentelt a Tanulás szabadsága című könyvében ennek
a témának. Iskolaképének alapja, hogy a diákok olyan problémákkal
foglalkozzanak, amelyet ők maguk értelmesnek tartanak. Azzal érvel, hogy a
kreativitás lesz csak képes az embert olyan megoldásokra késztetni, amelyek a
felgyorsult technikai változások világában a túlélésünket biztosíthatják. <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Daniel H. Pink 2009-ben írta meg Motiváció 3.0 c. könyvét,
amely szintén a kreativitást jelöli meg korunk legszükségesebb készségeként.
Mindkét szerző hosszasan elemzi milyen feltételek biztosítják a hatékony
intézményi működést.<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i>A Rogers
középiskolában, majd az ebből kinövő Rogers Akadémiában az az egyedi, hogy nem
választjuk szét a diákokat és a tanárokat, amikor a motivációról beszélünk.
Ugyanazokat a feltételeket kell biztosítanunk a fiatalok és a felnőttek
számára, ha hatékony működésre akarjuk bírni magunkat és diákjainkat. <o:p></o:p></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Rogers egész munkássága arról szól, hogy a tanulást segítő
légkör feltételeiként meghatározott értékeket minél pontosabban értelmezze.
Képzeljünk el egy intézményt, amelyben a következő értékek a meghatározóak:<o:p></o:p></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal">hitelesség<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">empátia<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">bizalom<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">feltételhez nem kötött
pozitív odafordulás<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">nyílt kommunikáció<o:p></o:p></li>
</ul>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Hogyan, milyen eszközökkel tudjuk ezeket az értékeket
biztosítani és barátságos, biztonságot adó légkört biztosítani az iskolában
vagy akadémián? <o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A választ három felé választhatjuk:<o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az első blokk a keretek létrehozásánál jelenik meg:<o:p></o:p></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal">a fenti értékeket és a
személyes fejlődését szem előtt tartó tanári kar<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">autonómia<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">döntési lehetőségek<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">információk megosztása<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">felelősségvállalás<o:p></o:p></li>
</ul>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A második a légkörre, közösségformálásra vonatkozik:<o:p></o:p></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal">csoportépítő játékok<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">tréning gyakorlatok,
együttműködési gyakorlatok,<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">csoportos tanulási feladatok<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">önálló elmenős programok<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">ünnepeink és az arra való
készülődések<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">közös projektek<o:p></o:p></li>
</ul>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A harmadik olyan módszertani elemek összeválogatása, amelyek
megfelelő szabadságot biztosítanak, és azonos szintű felelősségvállalást
igényelnek:<o:p></o:p></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal">saját tempó<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">egyéni célok és választási
lehetőség abban, hogy mit, hogyan, mikor tanul egy diák<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">személyes figyelem
(mentorok)<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">saját órák rendszere<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">saját élmények,
tapasztalatok <o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">egyéni értékelés<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">önmenedzselési készségek
fejlesztése <o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">aktív tanulási módszerek
pl. elmenős programok, tantervi integráció, e-learning, projektek,
témanapok, stb.</li>
</ul>
<div class="MsoNormal">
A fentiek elsősorban a diákok nézőpontjából elemzik a
kérdést. Ha azonban megnézzük a tanári oldalt, nem sok különbséget látunk: <o:p></o:p></div>
<ul style="margin-top: 0cm;" type="disc">
<li class="MsoNormal">a tanári csapat hetente
3-4 órát tölt stáb megbeszéléssel – (csoportépítés)<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">családbarát rutinokat
dolgoztunk ki pl. helyettesítés, feladatvállalás (odafordulás, bizalom)<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">a működés körüli
döntéseket alapvetően együtt alakítjuk pl. a Mátrix biztosítja a feladatok
lefedését és az átgondolt feladatvállalást (döntési lehetőségek)<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">email csoportunkhoz
szabadon csatlakozhatnak a nálunk dolgozók (információk megosztása)<o:p></o:p></li>
<li class="MsoNormal">évente 1x3 és 1x2 napot
töltünk szervezetfejlesztéssel, ami az önismereti, csoportépítő
feladatokat ugyanúgy tartalmaz, mint a klasszikusan vett szervezeti
feladatok átgondolását (személyes fejlődés)<o:p></o:p></li>
</ul>
Csizihttp://www.blogger.com/profile/13339527682175906956noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-57093699877591284182013-01-09T21:38:00.002+01:002013-01-10T16:36:51.608+01:00Az iskolai teljesítmény alapjai: a szervezettség <div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Egy érdekes <a href="http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130102161813.htm" target="_blank"><span style="color: blue;">cikket</span></a> olvastam a
ScienceDaily oldalán, amely azt firtatta, hogy vajon mi állhat a lányok
sikeresebb iskolai "karrierje" hátterében, vagyis miért teljesítenek
jobban a lányok, mint a fiúk, holott készségszinten nincs ilyen különbség.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A cikk hat tényezőt említett, mint a sikeres iskolai teljesítmény alapját:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- a figyelem szintje<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- a kitartás a munkavégzés során<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- a tanulás iránti vágy<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- a független / önálló tanulás képessége<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- a rugalmasság<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">- és a szervezettség.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Úgy éreztük, ezeket a tényezőket érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen
nekünk, fejlesztőknek is támpontot nyújthat ahhoz, hogy milyen módon
segíthetjük diákjaink tanulását.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Elsőként a szervezettség kérdését jártuk körbe. A szervezettséget mi úgy
értelmeztük, mint egyfajta tudatosságot abban, hogy a következő belső-külső
környezetet alakítsa ki maga körül a diák. Ekkor persze beleütköztünk, hogy az
általunk szervezettségnek nevezett helyzetben megtalálható több a fenti egyéb
tényezőkből :).<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">A szervezettség lényege, hogy mindenki létre tudja hozni a számára
motiváló, saját tanulási teret, környezetet - ne csak elfogadja, hanem aktív
szervezőként alakítsa. Ez négy szinten / területen jelenik meg feladatként: a
személyes szinten, a tanulási környezet szintjén, az eszközök és a módszerek
szintjén.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">1. <b>Tanulásra kész állapot</b></span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">kipihent állapot<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">koncentráció (megszólíthatatlanság, intenzív
jelenlét)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">készenlét, elkötelezettség, elhatározottság<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">személyes szükségletek kielégítettek (wc, éhség,
szomjúság)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">játszmák kerülése (kimehetek?)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">emberi kapcsolatok rendezettsége (család,
barátok, társak, tanárok) = lelki biztonság<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">társadalmi viszonyainak rendezettsége (célok,
intézményhez való viszony)<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ez a szint kifejezetten a személyes szint, amihez tanárként kevéssé férünk
hozzá, mégis alapvetően itt dől el a tanulás sikere. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 0cm; text-align: justify; text-indent: 0cm; vertical-align: baseline;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">2.<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span><!--[endif]--><b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Tanulási környezet</span></b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">telefon lehalkítva, kikapcsolva<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">adekvát hangerő (sem túl hangos, sem túl halk)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">asszertivitás, ha valami zavar, jelzem<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">a másikat nem zavarhatom<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">hely (asztal, szék – ha kell) megválasztása<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">hideg, meleg, (pokróc, stb.)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">kényelmes ruha<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">minimális rend<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">viszonylag unalmas környezet (nem
figyelemelterelő)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">tanárhoz, mentorhoz felnőtthöz való fordulás
képessége, a kapcsolat rendelkezésre állása<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Itt már felesben vannak az iskola és a diák által nyújtott
"szolgáltatások", hiszen a fizikai környezetet elsősorban az iskola
biztosítja. Ez a szint is még inkább egy általános megfogalmazás, nem
kifejezetten a szervezettség témáját érinti.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 0cm; text-align: justify; text-indent: 0cm; vertical-align: baseline;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">3.<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span><!--[endif]--><b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Eszközök</span></b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><o:p></o:p></span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">legyen tolla<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">legyen füzete<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">legyen könyve<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">legyenek meg a szükséges eszközök (vonalzó,
számológép, térkép stb.)<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ez már kifejezetten a hétköznapi értelemben vett szervezettség: ha
rendelkezésre állnak az eszközök, simábban megy a munka. Ezért is rak akkora
hangsúlyt ennek a területnek a hagyományos iskola azzal, hogy elégteleneket
osztogat a felszerelés hiánya miatt...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 0cm; text-align: justify; text-indent: 0cm; vertical-align: baseline;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">4.<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span><!--[endif]--><b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Módszerek / Feladatok</span></b><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">terv: mai napon ezt és ezt<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">egyéni és közösségi forma (önálló, pár, kis
csoport nagy csoport)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">a tanári, mentori segítség igénybevételének
eldöntése<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">az egyéni stílus ismerete<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">tanulási eszközök, készségek (memo térkép,
vázlat, jegyzetek, esszé stb.)<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;">Ez a személyes szervezettség szintje. A szimbolikus eszközök és támaszok is
nagyon sokat jelentenek, ezeket lehet tanítani tanulásmódszertan kurzusok
keretében - illetve a tanár feladata az ideális oktatási / tanulási módszer
(forma) kiválasztása.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><b>Mivel támogathatjuk mi ezt a szervezettséget (a nyilvánvaló pedagógiai
eszközökön kívül)?<o:p></o:p></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
Mi ezeket szedtük össze, és úgy érezzük, hogy ezeknek meg is felelünk a <a href="http://www.rogersakademia.hu/" target="_blank">Rogers Akadémiában</a>.<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><b><i>a) a személyes szinten:</i></b><o:p></o:p></span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">tapasztalatok szerzésére adunk lehetőség pl.
lehet bekapcsolva a telefonja<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">hit és türelem a fejlődésben<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">elfogadása az adott pillanatnyi állapotnak (ki
hol tart)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">odafigyelünk arra, hogy milyen kognitív fejlődési
szakaszban járnak a diákjaink, vagyis hogy kb. miként működik az agyuk és
a testük, és ezt figyelembe vesszük (tanulós órák később kezdődnek,
figyelünk arra, hogy ihassanak eleget, stb)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">célok közös kipucolása<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">konzultáció a szülővel<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">lelki és fizikai biztonság biztosítása = légkör
teremtése (csoportépítés)<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><br />
<!--[endif]--><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><b><i>b) tanulási környezet kialakítása során</i></b><o:p></o:p></span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">különböző terek (zsibongó, csendes szoba, kis
szoba, folyosó, udvar, rollerezés stb.)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">iskolán kívüli terek bevonása a tanulási folyamatba<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">hagyományos és alternatív tér elemek (asztal és
kanapé)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">gyerekek véleményét, vágyait beépíteni a közös
térbe<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">konyha elérhetősége<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">kulturált
étkezési és tisztálkodási lehetőségek<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">elvonulásra,
intimitásra megfelelő tér<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">ki
lehessen próbálni dolgokat<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">mentori jelenléte, megkereshetősége (lelki és
fizikai)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">mentori konzultáció lehetősége<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">szaktanári
konzultáció<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">felnőtt: fegyelem tartása <o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><b><i>c) eszközök terén</i></b></span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">könyvek és tanulási eszközök készlete a teremben<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">minél többféle modalitást / érzéket megmozgató
tanulási eszközök (vizuális, audio, mozgás, rajzolás, matematika, stb)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">hagyományos és informatikai eszközök -
kiegyenlített arányban<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><br />
<!--[endif]--><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: justify;">
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt;"><b><i>d) módszerek, feladatkezelés terén</i></b><o:p></o:p></span></div>
<ul type="disc">
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">egyéni tanulási stílustérkép kialakítása<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">tanulásmódszertani tréning<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">kooperatív tanítási és hagyományos tanítási
módszerek megfelelő alkalmazása<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">többszörös intelligenciához kapcsolódó módszerek
alkalmazása, illetve megtanítása (az egyéni tanulási stílustérkép
kialakításához)<o:p></o:p></span></li>
<li class="MsoNormal" style="text-align: justify; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">tanulási tervek elkészítésében segítségnyújtás, a
tervekre vonatkozó visszajelzések (mind azonnali, mint a folyamatban)<o:p></o:p></span></li>
</ul>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-31326237335776696152012-11-27T17:02:00.000+01:002012-11-28T09:11:54.341+01:00A Facebook és a stressz<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A Science Daily oldalán futottam össze egy <a href="http://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121126131218.htm?utm_source=feedburner&utm_medium=email&utm_campaign=Feed%3A+sciencedaily%2Fmind_brain+%28ScienceDaily%3A+Mind+%26+Brain+News%29" target="_blank">cikkel</a>, ami egy Facebookkal kapcsolatos kutatást ismertet (forrás: <span style="line-height: 13.63636302947998px;">University of Edinburgh Business School).</span></span><br />
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 13.633333206176758px;"><br /></span></span></div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A kutatók azt találták, hogy minél több különböző társaság (csoport, kapcsolati
típus) szerepel a Facebookon jelenlevő személy ismerősei között, annál több
stressz érheti a közösségi média mentén. A kutatásban 300 diákot vizsgáltak,
akik átlagosan 21 évesek voltak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A
kutatás szerint átlagosan hét csoportba oszthatók az ismerőseink a
Face-en: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- az
offline barátok (őket szinte mindenki bejelöli online, 97%)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- a
tágabb család (81% jelöli őket be)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">-
testvérek (80%)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">-
barátok barátai (69%)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- kollégák
(65%)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">- és
még két kör, akiket nem említenek, bár kiemelik azt, hogy gyakrabban vannak az
ismerőseink között az ex párkapcsolatok, mint a jelenlegiek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 13.5pt;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">A stressz a kollégák és a család "jelenlétéből" fakad. Ma már a szülők több mint fele (ööö, beleértve engem) követi a gyereke "életét" a közösségi médián, és nem ritka, hogy a kollégák, sőt álláskeresők esetén a fejvadászok, HR-esek is onnan tájékozódnak. Tehát eljön az a pillanat, amikor az addig játéktérnek, partihelynek tekintett "arckönyv" hirtelen diszkriminatív információk tárházának tekinthető majd.</span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Más helyen - már nem emlékszem a forrásra - azt is olvastam, hogy a Face-ről olyanok is belső infókat tudhatnak meg rólunk, akiket nem szeretnénk. Például a betörők is megtudhatják, hogy egész héten nem lesz senki otthon, ha ezt jól kiírjuk a faliújságunkra. Esetleg megírhatjuk azt is, a kulcsot és a kávét hol találják. És persze </span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Elgondolkodtam azon, hogy most úgy látjuk, a Facebook tarol minden közösségi teret, de valójában csak pár éve létezik. Lehet, hogy pár év múlva már nem lesz ennyire felkapott - de az általunk oda felrakott adatok, fotók belekövülhetnek a jövőbe. </span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Érdemes gyerekeinknek (a Z generációnak) és nekünk is (elsősorban az Y generációnak, hiszen az X nem él erőteljes online életet) ebbe belegondolni, és tudatosabbá válnunk azzal kapcsolatosan, hogy miként jelenünk meg a közösségi média terén - hiszen nem visszajelölni, letiltani pedig sokszor ciki, sőt éppen csak felhívja ránk a nemkívánatos figyelmet. És segíteni ebben gyerekeinket, talán éppen közösen elgondolkodva velük.</span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Tari Annamária (Z generáció c. könyvében) nekünk, szülőknek külön javasolja, hogy (ne titokban, a gyerek háta mögött, hanem együtt velük) nézzük meg, hogy mit csinál, mit néz, mit szeret a gyerek az interneten. Így bukkantam Pamkutyára, akit kincsnek nem hívnék (pár fiatal katasztrofális minőségű és szövegű online paródiái), de megragadott a Gangnam Style "műalkotásra" írt paródiájuk , melynek címe: <a href="https://www.youtube.com/watch?v=9dRK8T-ny94" target="_blank">Ne fészbukozzál!</a> Érdemes megnézni (túllépni a csúf szavakon), mert ad egy "belepillantást" Z generációsaink életébe és problémáiba.</span></div>
</div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-35573899145916656152012-08-27T18:31:00.003+02:002012-08-27T18:31:57.988+02:00Rendszerhibák az oktatásban és a tanulásban 1 - A növekedés korlátai<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A tanulást meghatározó rendszerek (az ágens biológiai rendszere, kognitív rendszere), és külső rendszerek (befoglaló ökológiai környezet és társadalmi környezet) nem lineáris rendszerek, ezért a viselkedésük nem kiszámítható, hanem csak jósolható. Ideális esetben a nem lineáris rendszerek dinamikai hurkai (visszacsatolási körei) kiegyenlítik egymást, ami egy viszonylagos állandóságot tart fenn a rendszerben morfológiai szinten, illetve folyamatos fejlődést tesznek lehetővé. Ezek a dinamikák teszik lehetővé a sikeres adaptációt a környezetből származó visszacsatolások mentén. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
Vannak azonban olyan hibás viselkedési mintázatok is, amelyek gyakran feltűnnek nemlineáris rendszerek esetében. Ezeket hívja a rendszerelmélet rendszer archetípusoknak (Meadows, 2009). Ezek esetében a rendszer hibás reakciója egy külső környezeti tényezőre elindíthat egy olyan dinamikát, ami attraktorpályára áll, és fenntartja önmagát. Fontos megemlíteni, hogy az archetípusok (attraktordinamikák) a dinamika nem minden szereplőjének károsak, ahogy ezt a következőkben látni fogjuk, amikor a tanulás során és a tanulási környezetben megjelenő dinamikákat vizsgáljuk meg.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Cikksorozatunk első lépéseként a "növekedés korlátai" dinamikát vizsgáljuk.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
A növekedés korlátai az egyik tágabb körben is ismert rendszer archetípus, általában a teljes Föld ökológiai rendszerét tekintve szokták emlegetni, és a kapcsolódó Római Klub kiadványhoz kötik, lényege, hogy nem folytatódhat egy növekedés vég nélkül. A növekedés korlátai megjelennek a tanulás belső és külső dinamikáiban is. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A növekedés korlátai rendszerhiba mint ágensen kívüli, majd belsővé váló dinamika leglátványosabban az oktatási rendszerben átadandó tananyag területén érhető nyomon. Ahogy a tudományos eredményeknek köszönhetően az elérhető explicit tudásanyag (inkább információ) folyamatosan növekszik. Míg bizonyos szintig igaz, hogy a több tananyag nagyobb átlátást, rálátást, kognitív hálót alakít ki az ágensben (azaz a személyes felkészültséget növeli), a tananyag mennyiségének a növekedésével ez a fejlődés egy idő után megtorpan. Egy idő után a túl sok (túl gyorsan érkező) információ már terhelővé válik, nem áll össze a kép, illetve kudarcélmények alakulhatnak ki az egyéni határok túllövése esetén, ami a tanulás (iskolai tanulás) elutasításához vezet. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTZM7xwqrADv_H5LCWu_fmxU7nQF6o0gb49ht1XiPL33RfygyQxlR3XCU8LjHs9Ba1AzmsmwVQMhUWFXiq8K3cK6bmnqFwCDk_Y00QKtbfTF-7Zl4KX5H6i5YlCqM0CGdeed1zlWtoIFsi/s1600/N%25C3%25B6veked%25C3%25A9s+hat%25C3%25A1rai.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="98" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTZM7xwqrADv_H5LCWu_fmxU7nQF6o0gb49ht1XiPL33RfygyQxlR3XCU8LjHs9Ba1AzmsmwVQMhUWFXiq8K3cK6bmnqFwCDk_Y00QKtbfTF-7Zl4KX5H6i5YlCqM0CGdeed1zlWtoIFsi/s400/N%25C3%25B6veked%25C3%25A9s+hat%25C3%25A1rai.png" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A növekedés korlátai a tanulásban</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A rendszerhiba elkerülése a tananyag-terhelés csökkentése, és a személyes tanulási ritmus és ütem figyelembevételével lehetséges. A pedig már valamilyen téren az összeomlás közeli helyzetbe került egy ágens / tanuló, akkor hagyni kell időt / teret a feldolgozásra a további terhelés nélkül, még ha ez úgy tűnik, hogy (átmenetileg) stagnáláshoz is vezet. </div>
<br /><br /><div style="text-align: right;">
</div>
</div>
</div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-59968626429551770392012-04-12T10:58:00.001+02:002012-04-12T10:58:31.538+02:00Mi a baj a tiniaggyal? Már ha van? (baj vagy agy?)Alison Gopnik híres kognitív kutató munkái már Magyarországon is ismertek - elsősorban azok, amelyekben a babák tanulásával foglalkozik. Épp ezért (és persze a téma miatt is) felkaptam a fejem, amikor Gopnik egy tinikről szóló cikkével találkoztam a DANA Foundation "Brain in the News" sajtóválogatásában. A cikk "The Wall Street Journal" január 28-i számában jelent meg.<div>
<br /></div>
<div>
Gopnik kérdésfelvetése, hogy mi a probléma a mai tinikkel, miért kezdődik egyre hamarabb a pubertás, és maradnak olyan sokáig "tinik" a fiatalok - akár a húszas éveik végéig (ööö: hunik?). Gopnik válasza a kognitív kutatások alapján, hogy két különböző neurológiai - pszichológiai rendszer működik együtt az agyban, amelyek összhangban átalakítják a gyermekagyat felnőtt aggyá.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Az első ilyen rendszer az érzelmek és a motiváció körül mozog - főként azon agyterületeket foglalja magába, amelyek a jutalmazásra reagálnak. Ez az a rendszer, amely a kedves tízéveseinket érzelmileg turbulens tinikké alakítja, akik mindenféle dolgokra vágynak, és vágyaikért mindenfélét megtesznek. Ez a neurális rendszer is együtt érik a fiatallal, és végül ismét (nagyjából) érzelmileg stabil felnőtté alakítja a fiatal személyiségét. Gopnik idéz egy kutatást, amelyben a tinédzserek vágyait és agyi reakcióit vizsgáltál fMRI készülékben: az derült ki, hogy nem a rizikókat értékelik alá a fiatalok, hanem a jutalmakat értékelik túl! Elsősorban - és túlnyomórészt - ez a jutalom a társak elismerése. Vagyis ha egy másik tini látta, láthatta, mit tesz ő, akkor sokkal nagyobb kockázatokat vállalt.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Gopnik ennek a rendszernek evolúciós okait abban látja, hogy segít a fiataloknak függetlenedni a családtól és új motivációs és érzelmi faktorokat beléptetni a gyermek életébe, így téve őt felnőtté (pár év alatt).</div>
<div>
<br /></div>
<div>
A második létfontosságú neurális rendszer a kontroll rendszere, amelyet elsősorban a prefrontális agykéreg gyakorol. Ez a rendszer gátolja a különféle impulzusokat, hozza a (racionális?) döntéseket és vesz részt a hosszú távú tervezésben. Ennek segítségével vagyunk képesek várni (akár hosszú éveket) a munkánk jutalmára. Ez a rendszer Gopnik leírása szerint a tanulás útján fejlődik. Minél több tapasztalatot szerzünk, minél több döntést (jót és kevésbé jót egyaránt) hozunk, egyre hatékonyabban tűzünk ki célokat, teszünk a megvalósításért, értékeljük a kockázatokat, és várunk hosszabban a jutalomra. A hangsúly a valós TAPASZTALATON van, a tanulás ebből a szempontból (sem) az explicit információk elsajátítását jelenti, amire a mi oktatási rendszerünk szakosodott. "Knowing physics and chemistry is no help with a soufflé"</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Régebben ez a két rendszer együtt, szinkronban fejlődött. A gyerekek már egészen fiatal koruktól (6-7 éves kortól) részt vettek a felnőttek munkáiban - a háztartásban, a kerti - földön lévő munkákban, dolgoztak az állatokkal, nevelgették kisebb testvéreiket, elmentek tanoncnak iparos mellé - ezért a tinikoruk idejére is már jelentős élettapasztalatot gyűjtöttek. Így mire a pubertás elkezdődött, valós tapasztalatokkal és gyakorlattal felfegyverkezve indulhattak "valós" célokat kergetni - ne feledjük, hogy a 13-15 éves fiatalok pár száz éve még (és pár száz kilométerrel arrébb még mindig) már felnőttnek számítottak!</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Ehhez képest a mai fiatalok valódi élethelyzetekbe, munkahelyzetekbe sokszor csak a húszas éveik második felében kerülnek. A "meg akarom mutatni" vágya már tízes éveink elején beüt, de valós sikereket csak másfél évtizeddel később tudunk megélni és felmutatni...</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Gopnik felveti, hogy ma nagyon sok nagy tárgyi tudású és okos fiatal van, akinek nincsenek céljai, akik nagyon lelkesek tudnak lenni, de nem tudnak igazán elköteleződni, hosszú távon dolgozni valamilyen célért. És sok olyan fiatal van, akik olyan kihívásokkal és lehetőségekkel találkoznak (szex, drog, hatalom), amelyeket a nem kialakult kontroll-rendszerük miatt nem tudnak helyükön kezelni. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk vele.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
A kutatónő javaslata szerint nem azt kell nézni, hogy egy "tipikus agy" mikor érett pl arra, hogy autót vezessen, mert ilyen válasz nincs is (mert nincs tipikus agy), hanem többéves "tanonc" programokat kell kialakítani, amiben például a vezetés módszereit és felelősségét egyaránt elsajátítják. De nem csak a vezetésre igaz ez, hanem az élet minden területére - valós élettapasztalatokon keresztül tudjuk csak a gyerekek önuralmát a vágyaikkal szinkronba hozni.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-33213858936713083672012-03-16T08:30:00.001+01:002012-03-16T08:36:38.133+01:00<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4DGvoNm2cyfIoyTIHSqqTtiuI5noN1dXsO7KWx38Rcp1xCThjUCl2_LaB9tO5z-QSgkT-Vx9zGzhv4r0bHPULfkJ4TqNw6DCUsztguYE5i3Qe-9uf8Bp6opp0RxzL6D311Vt67H_8fls/s1600/DSCF7151.JPG"><img style="MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 320px; FLOAT: left; HEIGHT: 240px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5720395535087047858" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4DGvoNm2cyfIoyTIHSqqTtiuI5noN1dXsO7KWx38Rcp1xCThjUCl2_LaB9tO5z-QSgkT-Vx9zGzhv4r0bHPULfkJ4TqNw6DCUsztguYE5i3Qe-9uf8Bp6opp0RxzL6D311Vt67H_8fls/s320/DSCF7151.JPG" /></a><br /><br /><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFe0e6KU6ka9ZvKSdc7Kn9RsOZoS6S2TyMy031Y1rs5pFBiXuLEVBK5Or_2107txy2kV-pT6rOx1jHuonO7-Nyw1xty5PARILBkOGEkL9Dhn12fSzu31to-67uLHRupQs65dVkvtGwopo/s1600/DSCF7153.JPG"><img style="MARGIN: 0px 10px 10px 0px; WIDTH: 320px; FLOAT: left; HEIGHT: 240px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5720395531561875810" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFe0e6KU6ka9ZvKSdc7Kn9RsOZoS6S2TyMy031Y1rs5pFBiXuLEVBK5Or_2107txy2kV-pT6rOx1jHuonO7-Nyw1xty5PARILBkOGEkL9Dhn12fSzu31to-67uLHRupQs65dVkvtGwopo/s320/DSCF7153.JPG" /></a><br /><br /><br /><br /><div>Sziasztok! A mellékelt két fénykép az osztályomban készitettem a művészeti óra után. Sérült gyerekekkel dolgozom, akiknek a kézügyességük nem valami jó és némelyikük nem lát rendesen... A témánk a "Nyár" ill. a "Nap(sugár). Rátaláltam erre a gyönyörű sárga, de sajnos használhatatlan esernyőre ('hál Istennek nagyobb vihar után a városban mindig lehet kukázni őket!) és erre készitettünk virágokat a gyerekekkel, kávé filter papirt meritettünk "nyár szinű tusba" és ezeket ragasztottuk az ernyő belső oldalára, aztán papir csikokat festettünk és ezeket tűztük a az ernyő karimájára. Bebújtunk a művünk alá és kivülről bevilágitottam lámpával a gyerekeknek, ami szép meleg, sárga fényt adott, igazán jó volt ott lenni.Aztán felakasztottam egy drótra és egy ventillátorral remekül mozgásba lehetett hozni a lelógó papircsikokat, ami megint csak egy csuda. Az esernyő kitűnő müvésziti médium.. (ld. Magritte és az ázsiai ernyő kultúra+ Mary Poppins), el tudnám képzelni kamasz gyerekekkel, milyen jó ötleteik lehetnének, hogyan rendeznék be saját világukat az esernyő alatt. Nekünk csak egy ernyőnk volt, ami cikkelyekre oszlik, szóval mindenkinek volt egy szelete a nagy egészből, ami megint egy értékes gondolat, hogyan osztjuk meg intim tereinket másokkal, hogyan vagyunk mi EGYEK. Projektorral vagy vetitővel rá lehet vetiteni az ernyőre és ezzel a résztvevőknek további izgalmas meglepetéseket okozni, hogy elgondolkodhassanak a "Külső és belső" stb. jelenségeken. (Hátha a szülők a padláson számos ócska ernyőt rejtegetnek... "esernyő" projekt???) istv </div></div>Istvanhttp://www.blogger.com/profile/15790651574875316905noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-52976057601415521952012-01-17T09:58:00.000+01:002012-01-17T09:58:33.996+01:00Miért használjuk a rendszergondolkodást az oktatásban?<br />
<div class="MsoNormal">
Gyors és könnyű válaszunk erre, hogy azért, mert fontos
látnunk a kapcsolatokat és a kölcsönös függőségeket.</div>
<div class="MsoNormal">
Ez persze igaz, de ennél mélyebbre is mehetünk, hogy
megértsük a rendszergondolkodás valódi fontosságát – kiránduljunk egyet a
testünkbe.</div>
<div class="MsoNormal">
A tapasztalatainkon keresztül tanulunk. Ez egyértelmű a
tapasztalatra alapító oktatás esetén, de ez az igazság minden helyzetre vonatkozóan,
akár előadást hallgatunk az osztályteremben, akár egy tankönyvet böngészünk az
otthoni íróasztalunkon. Ezek szintúgy tapasztalatok.</div>
<div class="MsoNormal">
A testünk és az agyunk folyamatosan dolgozunk – akkor sem
áll le az érzékelésünk, ha éppen nem tudunk róla. Ez azt jelenti, hogy olvasás
közben ugyanúgy érzékeljük bőrünkkel a hőmérsékletet, a rajtunk, kezünkben,
fenekünk alatt lévő anyagok minőségét és tapintását. Az agyunk információt kap
az izmainktól, a füleinktől, szánkból és a gyomrunkból (többek között). A
testünk folyamatosan dolgozik.</div>
<div class="MsoNormal">
Ezek a pillanatnyi impulzusok idegsejteket és idegi
struktúrákat aktiválnak az agyunkban, amelyek átmeneti ideghálózatokat hoznak
létre. Vagyis az “első kézből” lévő tankönyvi tanulás a tananyagon kívül
tartalmaz egy csomó extra információt a hőmérsékletről, az izmaink állapotáról,
és az anyukánk által a konyhában sütött süti illatáról. Persze ezt így
önmagában nem érdemes rögzíteni, hiszen a süti illatának nem sok köze van a
történelemleckéhez. Nincs semmi baj – ez csak egy pillanatnyi ideghálózat, a
következőben a régi alapján és az új érzékletekből származó információk alapján
egy új hálózat jön létre.</div>
<div class="MsoNormal">
Hebb törvénye a neurológiában, hogy amely idegsejtek
(neuronok) együtt sülnek ki, összekapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy minél
többször lépnek az idegsejtek kapcsolatba, annál könnyebben aktiválják egymást
a következő alkalommal. Ez a tanulási folyamat maga – a neurális aktivációs
hálózatok megerősítése. Mint látjuk, nem tényeket tanulunk meg, hanem helyzetek
mintázatait.</div>
<div class="MsoNormal">
Ha gyakran tanulsz épp matekot, amikor anyukád süteményt
süt, akkor a süti illata a “matematika-hálózatod” részévé válik. Ennek egy
példája, amikor a félévi vizsgámra készültem történelemből. Az első
világháborúról tanultam, és Mike Oldfield egy albumát hallgattam újra és újra.
Még ma is, majd húsz évvel később, ha felcsendül a “Shadow on the Wall” dal, az
első világháború és a lövészárkok jutnak eszembe – a zene aktiválja a “lövészárok-hálózatot”.</div>
<div class="MsoNormal">
Tehát valójában a tanulás folyamán a gyakran együtt járó
érzékletek, impulzusok mintázatát sajátítjuk el. Könnyű ennek evolúciós okait megérteni: az
állatnak fel kell ismernie a helyzetet (a környezete azon mintázatát), amelyben
élelmet talál, vagy veszély fenyegeti. Még ennél is fontosabb, hogy az állat a
mintázat változásait felfedezze: felismerje, hogy a bokor jobb oldalán a
leveleket a szél, vagy egy potenciális ragadozó mozgatja. Az agyunk evolúciósan
a mintázatok felismerésére alakult ki – nem a tények megjegyzésére.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az egyik első dolog, amit életünkben megtanul az agyunk, az
emberi arc felismerése, és ezen belül az édesanyánk arcának (mintázatának)
felismerése. A tudósok bebizonyították, hogy már a nagyon fiatal babák is
hosszabban figyelik azokat a képeket, amelyek valamennyire egy arc mintázatára
hasonlítanak, még ha csak egy pont-pont-vesszőcske szinten is. Meg tudják
állapítani a különbséget az édesanyjuk, és más emberek arca között. Sőt még
ennél is hamarabb megtanulják – már az anyaméhben – a hangok mintázatait
(ritmusokat) felismerni. Egy újszülött
baba agya aktívan reagál a nem ritmikus zajokra, és felismeri a ritmusokat, az
új ritmusokat is.</div>
<div class="MsoNormal">
Amikor a rendszergondolkodást tanítjuk, azt tanítjuk, hogy
ezeket a mintázatokat tudatosan meglássuk és elemezzük. Lássuk a tényeket, a
kapcsolatokat, miként alkotnak ezek bizonyos mintázatokat, és ezek a mintázatok
milyen módon változnak. Ettől a tényanyag megjegyzése sokkal “agy-barátabb”, és
persze sokkal jobban használható a valós világunkban, hogy felismerjük a
hasonló, egyező, vagy közeli mintázatokat a mindennapok folyamán.</div>
<div class="MsoNormal">
A rendszergondolkodás a kreativitást is fejleszti. Mind a
művészetek, és a művészeti innováció és kutatás során is, általában
mintázat-felismerés és újrahasznosítás történik. A festő lát egy mintázatot, és
kiemeli, ami számára fontos vagy érdekes. A zeneszerző egy zenei mintázatot
alakít ki és variál. A természettudós megvizsgálja a párhuzamokat és a
különbségeket mintázatok között, és ez alapján új anyagokat vagy gyógyszereket
alkot. A politikus a társadalmi élet mintázatát figyelve alakítja ki az új
stratégiáját.</div>
<div class="MsoNormal">
A mintázatok több területre vonatkozó információt is
nyújtanak: az egyiken megfigyelt mintázat átvihető a másikra. A természet
valamely mintázatát felhasználhatjuk a tervezésben és a társadalmi élet
megértésében is (például nem lineáris hálózatokat találunk a sejten belül, az
elektromos hálózatban és a Facebookon). Ha felismered, hogyan épülnek fel ezek
a mintázatok, miként változnak, akkor esélyed van manipulálni is őket (ami a
művészetekben, az orvoslásban vagy a mérnöki munkában nagyon fontos, nem
beszélve a politikusokról).</div>
<div class="MsoNormal">
A mintázatokat a mindennapi élet folyamán is használjuk:
megtalálni a kulcsunkat, főzni egy kávét, rendbe rakni a holminkat, megtalálni
a tejet a boltban bevásárlás közben. Észrevenni, ha valami nincs a helyén,
megváltozott. Mindez sokkal hatékonyabb, ha tudatosan műveljük.</div>
<div class="MsoNormal">
A rendszergondolkodás nem a tanulás egy új megközelítése. Ez
a tanulás maga. Éppen ezért az oktatásban ki kell emelnünk, és bátorítanunk kell
a diákjainkat, hogy tudatosan használják a mintázatokat és a mintázat felismerést,
és így tegyék tanulási folyamataikat hatékonyabbá.</div>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-2701920233771468622011-11-11T19:50:00.001+01:002011-11-11T19:51:27.642+01:00Miként tanul az agyunk?<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Maga az ingerfeldolgozás még nem tanulás. Ha akár elolvasunk, vagy látunk valamit, ez még nem tanulás, még nem jelenik meg változásként a gondolkodásunkban, sem az agyunkban.</span><br />
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A tanulás kisbaba korban (sőt korábban, még az emberré formálódás folyamatában az anyaméhben) kezdődik. Már akkor különféle ingerek érik az érlelődő szervezetet, az érlelődő idegrendszert.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Ezek az ingerek kettősek - egyrészt belülről, magából a szervezetből érkeznek, másrészt kívülről, a szervezeten kívülről.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A genetikai kialakulás, az egyedfejlődés folyamata, a biológiai test felépítését értem ezalatt, elsősorban a belső ingerekre adott belső válaszok mentén alakul ki, illetve a külső ingerek elsősorban az anya testéből, az anya méhén keresztül érik az embriót, amely szintén viszonylag egységes (nagyjából egyező embriótól függetlenül). A sejtet körülvevő további sejtek (amelyeket az emberi szervezet szempontjából belsőnek tekintünk, ám az adott sejt szempontjából külső ingereket hordoznak!) "tanulásra" késztetik az adott sejtet - az inger kiválaszt valamilyen választ, amelyre szintén valamilyen visszacsatolás érkezik. Ez a visszacsatolás lehet, hogy akár a sejt pusztulását jelenti, de ezáltal az adott válasz kiszelektálódik a szervezet működéséből, és nem erősíti meg önmagát, nem "tanulódik meg".</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A megfelelő választ kiváltó sejtek esetében a környezeti sejtekből érkező reakciók (visszacsatolások) megerősítik az adott választ, így alakulhat ki a sejt specializációja. A természet nem bánik túl bőmarkúan az elfogadott ingerválaszokkal, ennek következtében az egyes egyedek biológiai felépítése meglehetősen egyforma.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Mégis van egy terület, ahol a sokféleség magasabb szintig elfogadott - az idegrendszer. Míg a teljes biológiai felépítésünkben csak a különbségek az egészet tekintve egészen kicsiny arányban mutatkozhatnak meg, az idegrendszerünk működése teszi azt lehetővé, hogy az egyes emberek egészen más-más körülményekhez - fizikai, környezeti, szociális - adaptálódhassanak. Az emberi rugalmasság, amely az evolúció során lehetővé tette fajunk túlélését, éppen az idegrendszerünk nagyfokú rugalmasságát jelenti.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az egyed szempontjából vizsgálva az inger-válasz folyamatokat, a következőt látjuk: az idegrendszer (és voltaképpen az egész test!) valamilyen adott pillanatnyi állapotban van, amikor a külső inger őt éri. Ez az állapot emberenként más és más - abban a pillanatban, hogy az egypetéjű ikrek sejtjei különválnak, már náluk is más és más - ez magyarázza azt, hogy minden ember a problémamegoldó felkészültségeknek más csoportját bírja, hogy minden ember maga is más. Az ikrek is.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az adott ingerre adott válasz ezért - nyilván bizonyos skálán belül - véletlenszerűek, attól függenek, hogy milyen "együttállások", milyen mintázatok voltak jelen abban a pillanatban az adott emberen belül, az ő idegrendszerében. Ha az adott inger olyan reakciókat vált ki, amely a szervezetet "jutalmazza", akkor erősebben megragad, akár egyszeri alkalom alatt is "megtanulja" az idegrendszer pozitívként értékelni azt. Mintegy szerelem első látásra.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Ugyanez történhet negatív irányban is.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Ha semmi "nagyon különleges" nem történik az adott inger esetén, akkor a tanulás (bevésődés) csak többszöri, azonos (vagy legalábbis többségében azonos) inger és kiváltott reakció mentén történik meg (lsd Skinner patkányait - ráléptek a gombra, lett kaja, először ez nem tűnt együttállásnak, de többszöri alkalom után a patkány rátanult a gombra lépésre a kajáért. Ha a kisminkelt szem a fiúk többszöri odapillantása mentén "megerősödik", a sminkelés, mint problémamegoldó felkészültség, megtanulódik - még akkor is, ha nem lesz később alkalmazva. Ha a fiúk undorral tekintenének (vagy egy bizonyos fiú undorral tekint) a kisminkelt női szempárra, akkor ez a viselkedés szelektálódna, és nem erősödne meg, mint problémamegoldó felkészültség, és valószínűleg nem is tudnék írni róla, mert nem is tudnám, micsoda.)</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az inger azonban többnyire nem egy darab inger, hanem ingerek egy adott mintázata, amely kiváltja bennünk az adott választ (például Vivaldi Tavasz-tétele a dopamin fröccsöt, ami jutalmaz).</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az agyunk mintázatokat tanul meg felismerni, és képes ezeket a mintázatokat megkülönböztetni - valószínűleg éppen a berögzült, hozzájuk kapcsolódó ingerválaszok révén.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Amikor csukott szemmel az előbb hallgattam egy papucs ismerős surrogását a Baba tempójában, már tudtam, hogy mi történik - bár a zaj csak annyi volt, hogy slepp-topp-slepp-topp-slepp-topp, én tudtam, hogy Baba egyik lábán egy papuccsal, másikon semmi plusz lábbelivel távolodik. A környezetről és Babáról szerzett előzetes tudásom a képet kiegészítette, és én már tudtam, hogy a nappaliból a gyerekszoba felé, valószínűleg a férjem barna papucsában trappol Baba.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Ezért van az, hogy a lakásunk ismerős zajainak (Babatrapp, macskaosonás, óratikk-takkolás) mintázata mellett nyugodtan elalszunk, míg ugyanezek a zajok - a kapcsolódó biztonságérzet, otthonérzet elmaradása miatt - egy idegennek az "idegeire mennek".</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az, hogy mint tekintünk szépségnek, szintén attól függ, hogy az a mintázat mikor, milyen állapotban ér minket (de ez az állapot persze az idegrendszer előző tanulásának függvénye). Ugyanaz a festmény egy nem szakértő számára lehet egy komplett, esetleg idegesítő non-szensz, a szakértő viszont meglátja benne az ismerős ecsetkezelést, a színek kiválasztásában megnyilvánuló zsenialitást, vagy az adott művészeti korra jellemző jegyek alkalmazását, és ezen tudások képessé teszik őt a festmény "mintázatának" felismerésében, és a festmény (mintázata) számára csodálatossá válik.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Ugyanez nyomon követhető a hangzásban is. Míg egy átlagember esetében a kakofon hangzás zavaró, sőt idegesítő (ami az idegrendszer helyes válasza, hiszen a zajok ismeretlensége a veszélyt jelzi a természetben), a zeneművész képes azt a többi hangzás, a hangszerválasztás, a zenemű címe, fajtája, a zeneszerzőről szerzett tudás, és a többi zeneművel való egybevetés keretében a mintázat felismerésére, és ezáltal meglátja abban a szépet, amely másnak még elfogadhatatlan.</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A mintázatok felismerésében ismerem én fel a gyerekek, és a kevés gasztronómiai ingerhez szokott felnőttek különleges ételek iránti undorát is. A nem felismerhető étel (a szagáról, állagáról, kinézetéről) halálos lehet a természetben. Ezért az "undorkodás" az evolúció során megerősödött, mint helyes problémamegoldás (tanulás).</span></div>
<div>
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-family: Tahoma; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A különleges ételeket hosszas tanulás után (méghozzá feltehetően apró lépésekben történő tanulás után) tanulja meg élvezni az ember. Először még hasonló, kicsit más fűszerezésű ételeket próbál ki, majd (embertől függően akár nagyon rövid idő után) megtanulja a különböző szagok, állagok, kinézet alapján "sejteni", hogy milyen íz várható, vagy szimplán megtanulja, hogy nem csak az finom, amit már próbáltunk!</span></div>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-60538792765941764562011-10-21T11:00:00.002+02:002011-10-21T11:06:51.054+02:00Ped napló szeptember - októberA tanári munkában állandó újrakezdés van, új helyzet és új alap, ez természetes. Az emberek akikkel dolgozom állandóan változnak, alakulnak és mindegyik más és más irányban, hogy mennyire tudom saját észlelési, befogadási határaimat kitolni, pl. egy számomra új ember karakterét megérteni, nagyon változó. Ezért tanárként mindig befelé is tekintenem kell, amikor hatok másokra, meg kell kérdezzem magamtól "miért történt ez igy"? Tehát a pedagógus olyan mint a felkészült és ugrásra váró tűzoltó csak nincs szükség külső riasztásra, mert belül magát éberségben és készültségben tartja. A tanár az a valaki aki tanitványai számára állandóan rendelkezésre áll, megközelithető, mert tudja hogy a közeg amiben dolgozi az maga a változás.<br />Ezért is van, hogy mi tanárok nem tartozunk sehová, igazi köztes lények vagyunk, nem vagyunk se értelmiségiek, se szakemberek, se nem kétkezi munkások és persze politikusok sem közben meg ezek mind együtt is vagyunk, "tanitó", az egy nagyon különös maskara, ezer arccal és millió csáppal és antennával. Tanárként örök mutánsok vagyunk.<br /><br />Hogyan lehetne valaki "megközelithető", ha retteg a változástól, egyáltalán az aki egzisztenciális stb. félelemben él. A félelmével hat és ebben az értelemben inkább bekerit, megfolyt, mintsem segitene növekednem. Ld. mennyit féltem gyerekként az iskolában, a "félelem biztonságában", megszokottságában működteték az iskolát. Igy volt kényelmes nekik, mert midenki félhetett valakitől, jó távol éltünk egymástól: tanár és diák, mindenki egy félelem parcellában kuksolt.<br />És itt van valahol az igazi határkő a pozitiv, értéknövelő, humán "tekintély" és az elnyomó kontroll között. A tanáromat azért tisztelem mert urrá lett félelmein, szembenéz velük, magába szivja a félellem tereit, nem tolja el magától vagy bujik el a bürokratikus hatalmi hierarchiába.<br />A változás az maga a "normalitás". Az nem normális viszont, amikor a tanár alól kirúgják a hokedlit az oktatás kizárólag felülől kimódolt rendszabályaival, a szakfelügyelővel stb. és bürokratikus bombákat hajigálnak rá azért, hogy befalazzák, igazgassák, és ,hogy megfegyelmezzék...<br /> <br />A tanitás nem a pl. liberális vagy konzervativ pedagógiák vitájának kérdése. Elvileg minden gyerek más srófra jár és van akivel a tekintély útját kell járni és van akinek meg nagyon sok szabad teret kell biztositani, hogy megtegye az ő saját lépéseit és ennek a két szélsőségnek milliárdnyi alfaját testesiti meg minden egyes tanulási helyzet, amelyben valaki közvetit és egy másik ember befogad. Mindenki egyéniség , de szigorú értelemben senki sem önálló, "interbeing", ahogyan azt Buddha kései tanitványai mondanák, (halála után 25oo évvel, sic!) - szóval "köztes lény", "másokkal egybefűzött létező" mondhatnánk magyarul. Együtt gondolkodunk akkor is, ha nem gondulunk rá, tudásunk karaketerét minőségét savát-borsát együtt alakitjuk pl. a nyelven át, egymás szájába, fölébe beszélünk, gondolataink akkor is összekötnek bennünket, ha egyébként utáljuk egymást.<br /><br />Internet lehetővé tette, hogy a tanköteles fiatal információhoz jusson "bárhol ahol az megtalálható". Önmagában ez a tény és a családi számitógépek elterjedése alámossa annak a tanár figurának szerepét, aki mint az információ szolgáltatója, adagolója, kiporciózójaként jelenik meg.<br /><br />Újra kell gondolni mi az, hogy "iskola" (jaj, megint?)<br /><br />Az oktatás "liberalizálásának" is meg van a veszélye, mert avval, hogy a tanulás, tanitás egyre individualizáltabbá válik, az iskoláztatás a család belügye lesz és a társadalom végletesen polarizálódik. Az alábbi riport filmben nekem nem abban nagyon tanulságos, hogy a "de-schooling" irányzat milyen ellentmondásos vagy nagyszerű stb., hanem hogy a riport alany szülő és a riporter mennyire nem értik egymást, tűz és viz.<br /><a href="http://www.youtube.com/watch?v=UuhfhRLwTB0">http://www.youtube.com/watch?v=UuhfhRLwTB0</a><br /> <br />A tanitás egyrészt biztosan ismeret közlés és ismeret átadás is, de ha kreativ folyamatnak szeretné látni magát, akkor ott rögtön sok ismeretlen, kiszámithatatlan helyzet adódik. Egyszerűen azért mert a kreativitás nem tanitható és nem tanulható, megpróbálhatjuk az egyénre szabott ideális tanulási környezetet biztositani beleértve a tanulás lehetséges forrásait is, de nem belátható, hogy mi fog kijönni belőle.<br /><br />Tanárként próbálod izlelgetni, értelmezni a tanitványod nyelvét és újból és újból újrairod magadban a szótárat, amit vele kapcsolatban használsz, figyelsz magdra és a szükebb környezetre (család, iskolai szülői környezet), arra a kulturális kontextusra, ami körbevesz benneteket.<br /><br />Ha extrapoláljuk a jelenlegi iskola trendeket, akkor a közel jövő iskolája lehetőségként úgy jelenik meg mint egy intézmény, amely földrajzilag egymástól szétszórt egységekből áll, ahol minden egység mást ajánl ugyannanak a diáknak, igazodva az érdeklődéséhez stb. Az egyes egységekben "iskola brókerek vagy koordinátorok, ügyfélszolgálati alkalmazottak stb." fogadják a tanulókat és abban segitik a diákot, hogy tanulmányaik egyes időszakaiban megtalálják a számukra legmegfelelőbb oktatási intézményt, tanárt, munkahelyet, szakmai gyakorlat helyet, valamilyen inspirativ tanuló közösséget. Ez az oktatás egyrészt nagyobb specializációra ad majd lehetőséget korai életkortól fogva, másrészt a tanterv mégis sokkal integráltabb lesz, kevesebb elválasztó határral az egyes tantárgyak között. Az egyénre szabott tanulás, tanitás jobban figyelembe fogja venni a tanulás előfeltéleinek meglétét és az egyes diák tantervének szociális, biológiai, tanulás technikai, módszertani elemeit.<br /><br />A számitógépes technológia, a multimédia eszközök használata rutinná válik. Az oktatás globalizálódik, az iskolák, iskolai minősitési rendszerek átjárhatóvá válnak, pl. Dublin-ban elkezdem az elemi elsőt és Johannesburg-ban fejezem be a "nyóc általánost". Az iskoláztatás rendszerébe betagozódik a szakmai képzés, reagálva és finoman követve a gazdaság, a munkaerő piac alakulását és ennek fényében képes lesz a szülőket és a tanulókat a további szakmai szokosodásra orientálni.<br /><br />Olyan iskola modellben kell gondolkodni, ami képes fenntartani a szociális kohéziót és képviselni a társadalmi igasságosság elveit.<br /><br />Lehetséges-e szociális kohéziót megetermeteni az oktatáson keresztül, amikor az emberi értékeknek, a kulturának egyre nagyobb arányú diverzitásását éljük meg?<br /><br />Az iskolára sokféle nyomás nehezedik. Ezek közt sok a régi, pl., a mindenkori politikai ideológia és elit kontrol törekvései és újak is, mint a tudás szerkezetének átlakulása és a gazdálkodás, a piac új tipusú elvárásai.<br /> <br />Átalakult a kapitalizmus profilja, pusztán a termékek mennyiségi, sorozatban gyártott előállitása önmagában nem versenyképes már. A kortárs "fast capitalism" fő jelszava az innováció. A termelő folyamatban, a feldolgozott nyersanyagból, a piacon már sok esetben jelen lévő, a fogyasztók által már ismert termékeket látnak el új márka névjeggyel ("branding"), tehát már egy lényegében meglévő termékhez adnak további értéket és ezt próbálják tovább adni, elsősorban az intenziv marketing és a médai ipar segitségével.<br /><br />Ebből következően a piac olyan iskolákat szeretne látni, ahol a diákok elsajátitják és maguk be is gyakorolják azokat az ismereteket és képességekket, amelyekkel a meglevő termékeket, szolgáltatásokat ill. a tudást magát, dekonstruálják (darabokra szedik) és egy innovativ folyamatban újra előállitják. A média iparnak a piaci termékek előállitásában betöltött meghatározó szerepe miatt a kultúórában a kreativ munka hőse, az elektrónikus adathordozókon megjelenithető, továbbadható üzenetek létrehozója, alakitója, szerkesztője, mixelője lett.<br /><br />A fogyasztói kapitalizmusban az emberek izlését döntően a fogyasztásuk határozza meg: mit esznek, isznak, néznek. A képi világ, amely a tömegkulturában körbevesz bennünket, ennek a fogyasztásra hangoltságnak a kifejeződése. Ez a digitális "univerzum" állandóan változik, újra- és átrendezi magát, a média ipar a régi szimbólumoknak új értelmezést ad.<br /><br />A minőség a továbbiakban nem a megbizhatóság mércéje, egy termék sikerét a variabilitása biztositja, azaz hogyan lehet egy terméket, mint egy "transformert" a specializált, kis piaci fogyasztók igényeihez is hozzá illeszteni. Az a jó termék, amely új piacot teremt. A kortárs kapitalizmus abban érdekelt, hogy az áruk átváltozását, a termék körforgását, az újitások és reklámokon keresztül fenntartsa. A cégek vezető szakemberi olyan emberek, akik nem annyira a vállalkozásban előllitott termékre, hanem annak átalakitására hivatottak, olyan emberek akik képesek végig menedzselni, kommunikálni ugyannannak a terméknek a végtelen variánsait (ld. pl. ugyannanak az alap mobil telefon tipusank, márkának a kaleidoszkóp szerű megsokszorozódása a termék piacon).<br /><br />Ennek az üzleti szemlélet által erősen befolyásolt új tudás tipusnak az a diák felel meg a legjobban, aki nem abban kiváló, hogy átfogó tudással rendelkezik valamelyik műveltség területről és alapos általános ismeretei vannak a világról, hanem abban járatos, hogy képes egy meglévő tudás elemet ujra alakitani, más kontextusba hozni. Ebben az értelemben a jó diák nem tudást gyarapit és tárol, hanem tudást teremt és ezt képes kommunikálni, az informatikai eszközök segitségével széles körben rendelkezésre bocsátani azért, hogy más fogyasztók azt megint atomjaira szedhessék, újra csomagolják és új márkanévjeggyel ellátva a piacra vissza jutassák. A tizenéves diák, amikor a mobiltelefonjáról sms-ezik, a Fecebook-on és a U-tube-on tudás morzsákat egymás mellé ragaszt, képet, hanggal, szöveget, mozgó képpel mixel, akkor ennek az uj tipusú tudásnak az elemeit próbálgatja. Ártatlanul és érdeklődéssel, nem is gondolva arra, hogy egy nagyon erős piaci logika nyomása alatt áll. Sokszor menekül ebbe a világba, mert ezt érzi autentikusank az iskola hagyományos, a tudást a fejekbe beletöltögető rendszerével szemben. Nagyon sokszor a tanárok és a szülők értetlensége vagy rosszalása kiséri a diákok ezirányú választását, annak ellenére, hogy a felnőttek is érzik, hogy az iskola tradicionális, akadémikus tudást átörökitő mechanizmusa és a fogyasztói kultúra között - amelynek persze ők is elsajátitói - egyre nagyobb ellentmondás feszül.<br /><br />A kihivás, amit a globális kapitalista gazdálkodás és a tudás szerkezetének átalakulása az iskoláknak szegez mindenhol, megjelenik akár szeretjük akár nem. A pozitiv dimenzióját abban látom, hogy affelé terelheti az iskola csinálókat, hogy egyre inkább olyan iskolákat működtessenek, ahol a diákok a tudásnak nem valamiféle passziv elsajátitói, hanem létrehozói is, nem csupán öntudatlan fogyasztói különféle kulturális javaknak, identitásoknak stb.<br />A tantermekben kutatások, kisérletek, olyan értékes és fontos élet minta modellezések zajlanak, amelyek hozzájárulnak az iskola szükebb környezete és a társadalom fejlődéséhez.<br /> Istvanhttp://www.blogger.com/profile/15790651574875316905noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-18851457861376403012011-10-13T16:10:00.001+02:002011-10-13T16:23:49.586+02:00A diplomaták a vendégek húsára apellálnakA HVG feküdt előttem kinyitva, amikor egy kiemelt mondat megragadta a figyelmemet: "A diplomaták a vendégek húsára apellálnak". MI??? A diplomaták kannibálok? Vagy elennék a vendégek elől a húst? Döbbenten néztem oda, és persze kiderült, hogy félreolvastam: A diplomaták a vendégek hiúságára apellálnak. Huhh. Micsoda megkönnyebbülés.<br />
<br />
Amikor valamit észlelünk, az agyunk nem minden apró részletet észlel, sem a vizuális, sem az egyéb érzetek területén. A tanult, meglévő belső reprezentációinkat - azok belső felépítését, viszonyait - veti egybe az érzékelt mintával. (Azért a felépítését, belső hálózatát emelem ki, mert nem egy az egyben veti össze az észlelést a mintázatokkal - így nem ismerné fel pl. ugyanazt a gyerekdalt két különböző előadónál, hiszen a hangszín más, csak a hangok közötti viszonyok az állandók.)<br />
<br />
Tehát agyunk egybeveti az érzékelt érzeteket és azok belső viszonyait, kapcsolódásait a már ismert reprezentációk belső viszonyaival. Időnként ez a beazonosítás téves lehet - "hiúságára" helyett "húsára"-t olvasunk (vagy gyros helyett gyorsat), tévesen ismerünk fel valakit, más dalra gondolunk. Általában az észlelt részletek számának növekedésével (pl kontextus a szövegben) felismerjük ezt a tévedést, és helyesbítjük.<br />
<br />
A különböző reprezentációinkhoz sokszor érzések is kapcsolódnak (neurálisan is - a reprezentációt felépítő idegsejt-hálózat az "érző központhoz", az amygdalához is kapcsolódik). Ilyen például az arcfelismerés - például rokonaink, barátaink, munkatársaink arcához minden bizonnyal kapcsolódnak bizonyos érzések.<br />
<br />
Előfordul azonban, hogy az ideghálózatok (agyunk) egy-egy része megsérül. Például megszakad az az útvonal, amely összekötő a látásfelismerés központját az érzelmi központtal. Ilyenkor aztán felismerjük az adott embert, de fura módon nem kapcsolódik a felismeréshez az érzelmi felismerés - ez az ún. Capgras szindróma. Az e szindrómától szenvedő emberek úgy érzik, hogy az, akit látnak, mégsem az, akit látnak - "doktor úr, ez az asszony nem az anyám. Úgy néz ki, de mégsem" (természetesen ha csak hallja a másik személyt, akkor érzelmileg is felismeri, pl telefonon, hiszen az a szál nem szakadt el, ami a hallókérget és az amygdalát összekötötte). Elég bizarr szindróma :) :) (A szindrómáról bővebben beszél Ramachandran a "<a href="http://www.amazon.co.uk/Tell-Tale-Brain-Unlocking-Mystery-Nature/dp/0434020230/ref=sr_1_1?ie=UTF8&qid=1318515248&sr=8-1">The tell-tale brain</a>" c. könyvében, és a <a href="http://www.ted.com/talks/lang/eng/vilayanur_ramachandran_on_your_mind.html">TED előadásában</a> is.)<br />
<br />
Visszatérve a mintázatfelismerésre, ezt tehát a már megtanult, megismert mintázatok - és persze az aktuális állapotunk - nagyban befolyásolják. (A HVG-re pillantás közben éhes lehettem például, amitől az étel szóalakját könnyebben vettem észre, mint egy elvont fogalomét (hiúság).<br />
<br />
Ez a tanulásra is igaz. Az, hogy mit értünk meg egy adott szövegből, függ az eddigi tudásunktól, tapasztalatunktól (nem kizárólag az adott tantárgyban, vagy akár iskolai témában), függ az aktuális lelkiállapotunktól, és persze függ attól is, hogy mennyi időt fordítunk a megértésre.<br />
Ez pedig minden gyereknél más és más. Nehéz elképzelni hát, hogy egy előadástól miért is várnánk azt, hogy minden befogadónál ugyanazt az értelmezést és megértést érje el.<br />
<br />Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-8719470110388429932011-10-11T21:46:00.011+02:002011-10-11T22:08:06.713+02:00Agyi izoláció, tanulás és tehetségfejlesztés<div style="font-family: georgia; font-family: times new roman;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: 100%; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"></span></div>
<span style="font-family: times new roman; font-size: small;">Ramachandran izolációs elmélete az esztétikával kapcsolatos megállapításai mentén alakult ki. Elméletében kifejti, hogy a művészek hatásos művészeti alkotásaikat jelentős részben izolációra alapozva készítik el: az észlelt képet nem annak teljességében ábrázolják, hanem valamelyik észlelési elemre támaszkodva, azt izolálva (például fény-árnyék hatások, kontúrok vagy éppen színek). Ramachadran leírja, hogy a szkeccsek éppen azért tudnak nagyon hatásosak lenni, mert agyunk virtuális észleléssel foglalkozó területeinek éppen a legkorábban kialakuló területeit aktiválják, amelyek a vonalak észlelésével foglalkoznak.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;">Tom Snyder autistákkal kapcsolatos elmélete szerint a normális gyerekek agyának vizuális érzékelésért felelős területei eredetileg 3d képeket produkálnak (részben Ramachandran által leírt grouping, kontraszt részben a mintázat-felismerő peak shift szabályok mentén). Azonban ahogy a gyermek egyre többet tud a világról, egyre inkább a felsőbb kortikális (nyelvi, szabályalkotási, gondolkodási) területeket alkalmazva sematikus belső reprezentációt alakít ki a világról. Ezzel azonban el is veszíti az eredeti látását, mert nem azt (nem csak azt) látja, ami ott van, hanem a belső reprezentációja visszahat arra, amit lát. Tehát a gyermek a saját reprezentációi mentén vizsgálja a világot.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;"><br />Snyder szerint - és ez teljesen egybecseng Ramachandran izolációs elméletével - az autista gyermekek (egy részének) felsőbb kortikális területei lassan, vagy éppen egyáltalán nem fejlődnek ki, ezért képesek olyan fantasztikusan rajzolni (mert azt rajzolják, amit észlelnek, és nem azt, amit "látnak") (lsd Nadia esete).Az elmélet szerint tehát a felsőbb szintű agyi területek működése kontrollálja és visszafogja az alsóbb szintű területekét. Ramachandran izolációs elmélete szerint ha a felsőbb területek működését kiiktatnánk, akkor az alsóbb területeken jelentős javulást érnénk el (nem mintha ez feltétlenül cél lenne).<br /><br />Ezt az elméletet támasztják alá Bruce Miller megfigyelései demenciával küzdő betegeken - a demencia egyre erősebb leépülést mutatotta frontális lebeny működésében és funkcióiban, amelyek a helyzetek megítélésével, figyelemmel, oksági kapcsolatok megfigyelésével kapcsolatosak, ám gyakorta ez együtt járt azzal, hogy a betegek magas szinten kezdtek rajzolni, festeni.A jobb agyféltekés rajzolás elmélete szerint is az alapvető probléma, hogy nem azt látjuk, ami ott van, hanem amit az agyunk látni vél. Bár tudományos kísérletnek nem tekinthető, hiszen nincsenek dokumentált eredmények (ez egy lehetséges kutatási terület), a mindennapi beszámolókra támaszkodva úgy tűnik, a módszer valóban rövid idő alatt jelentősen javítja a rajzolási készségeket. Magam is elkezdtem jobb agyféltekés rajzolást kipróbálni, és már az első alkalommal, amikor tudatosan igyekeztem elnyomni azt, amit látni vélek, és helyette a kontrasztokat, árnyalatokat megpróbálni lerajzolni - tehát azokat az elemeket, amelyekből az agyam összerakja, amit végül reprezentációként megnevez - helyből jóval valóságszerűbb lett a rajzom az előbbieknél.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;"><br />Érdekes módon ez a megfigyelés sok szempontból egybecseng a sokat kritizált és elvetett Sapir-Whorf hipotézissel, amely szerint a nyelv meghatározza a gondolkodást. Abból a szempontból támasztja alá, hogy a megtanult reprezentációk valóban befolyásolják az észlelést. Ez azonban még nem determináció, hiszen ha ez valóban így lenne - tehát a szóban forgó hipotézist alátámasztanák Snyder meglátásai - , eleve képtelenek lennénk új dolgok megtanulására. Miért? Mert ez esetben lehetetlenné válna új dolgok felfedezése, ha nincs rá reprezentációnk.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;"><br />Ramachandran és Snyder megfigyeléseit azonban az oktatásfejlesztéssel foglalkozók is támasztékul használhatják állításaikhoz. Robinson, Goleman és Gardner is összecsengően azt állítják, hogy mindenkiben vannak olyan képességek, amelyeket kifejlesztve magas szintű teljesítményre képesek az adott területen, ám ezek nem feltétlenül azonos típusú képességek (többszörös intelligencia elmélete). A tehetségkutatók esettanulmányaikkal alá is támasztották ezt az állítást, kiemelve a "kifejlesztés" fontosságát. Csíkszentmihályi, Gladwell, Gardner, Syed (Bounce) valamilyen területen kiemelkedő tehetséget mutató embereket vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a képesség (tudás) "mesterszintű" alkalmazásának legfontosabb összetevője maga a gyakorlás (az elköteleződéssel párban - ám ez inkább a gyakorlás előfeltétele, mint párja). A "tízezer óra" hüvelykujj szabály szerint, kb. ennyi idő gyakorlással egy adott készség (legyen ez rajz, sport, matematika, vagy egyéb tudásterület) nagyon magas szintre fejleszthető.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;"><br />Hogyan kapcsolhatjuk ezt vissza Ramachandran izolációs elméletéhez? A specializált gyakorlás során az adott neuronhálózat újra és újra-erősítését végezve "izoláltan" erősítjük azt a többi területtől (ez most attól független, hogy emellett persze, ám egész már mértékben a tehetségesek a többi területen is fejlődnek, tehát nem beszélhetünk "100%-os" izolációról). Ahogy zongora-gyakorlás közben lassan kialakul a két kéz egymástól teljesen elváló működése, ahogy sokan kedvtelésből megtanulnak furcsa izolált mozdulatokat (fülmozgatás, tudatos szájbiggyesztés, szemöldök-emelgetés), ugyanúgy elegendő gyakorlással egy-egy készségterület is rendkívül magas szintre fejleszthető.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;"><br />Egy magyar pedagógus, Polgár ennél többet is állított: bármely készségterület kifejleszthető. Ezen állítását saját lányain "kísérletezve" bizonyította be - bár ő sem tudott jól sakkozni, megtanult mindent, amit a sakkról és a sakktanításról tudni lehetett, és lányait már egészen kicsi koruktól tudatosan és folyamatosan (rengeteg órában) "trénelte", amelynek eredményeként mindhárman világszinten kiemelkedő teljesítmény nyújtottak (nyújtanak) a sakk terén. A már idézett tehetségkutatók által leírt esetpéldák is a gyakorlás (és ezáltal közvetve Ramachandran izolációs) elméletét támasztják alá - tehát hosszas gyakorlással (ami az adott neuronális hálózat izolálását is jelenti) bármilyen készség kifejleszthető (ha adottak a hosszas gyakorláshoz szükséges alapfeltételek: motiváció és támogató környezet, amelyek persze önmagukban egymást is meghatározzák, tehát a környezet alakítja a motivációt és viszont).<br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;">Snyder - és Miller és saját megfigyelései mentén Ramachandran - egy lépéssel tovább is megy: ami hosszas tudatos gyakorlással elérhető (egy készségterület neuronális hálózatának izolációja, és ezáltali magasabb szintű működése), azt a természet "rövid úton" is el tudja intézni a többi hálózat "kiiktatásával", ami lehet születési hibából adódó (autisták, szellemi fogyatékosok), betegség vagy trauma mentén kialakuló agysérülés által okozott, és esetleg tudatos beavatkozás általi.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;">Ez a legutolsó a legkérdésesebb. Ramachandran idéz egy beszélgetést, melyben elhangzott, hogy ausztrál tudósok transzkraniális mágneses szimulációs eszközzel átmenetileg leállítottak agyterületeket, amely eredménye azonnali képességjavuláshoz vezetett a leállítás alatti időszakra - a kísérletben résztvevők gyönyörű rajzokat készítettek, sőt egyikük hirtelen prímszámsorozatokat volt képes előállítani, mint egyes autisták. Nos, Ramachandran nem adja meg a kísérlet részleteit és forrását, ezért tekinthetjük ezt szóbeszédnek, azonban érdekes - fantasztikus regénybe illő - gondolatokat vet fel a tehetségfejlesztés lehetséges módjaival kapcsolatosan.</span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><br /></span><span style="font-family: times new roman; font-size: small;">Forrás: Ramachandran: <a href="http://www.amazon.co.uk/Tell-Tale-Brain-Unlocking-Mystery-Nature/dp/0434020230/ref=ntt_at_ep_dpt_2">The Tell-Tale Brain: Unlocking the Mystery of Human Nature, William Heinemann Publishing, 201</a></span><span style="font-family: georgia; font-size: small;"><a href="http://www.amazon.co.uk/Tell-Tale-Brain-Unlocking-Mystery-Nature/dp/0434020230/ref=ntt_at_ep_dpt_2">1</a></span><span style="font-family: arial; font-size: 100%;"><br /></span>Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-91449773017152695742011-10-11T00:04:00.003+02:002011-10-11T22:08:35.380+02:00Gyerekek által irányított tanulás<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">A TED-en<a href="http://www.ted.com/talks/lang/eng/sugata_mitra_the_child_driven_education.html"> Sugata Mitra előadásába</a> botlottam ma este a gyerekek által irányított oktatásról.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mitra lapfelcsapásában azt kérdezte, hogy vajon miért pont azokon a területeken nincs elegendő jó tanár, ahol a legnagyobb szükség van rá? Ilyen területek - ún. 3H-s (halmozottan hátrányos helyzet) nálunk is szép számmal vannak.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mitra különböző kísérleteket végzett nagyon szegény indiai körzetekben (és más világrészek szegény területein is) gyerekekkel, és ezeket mutatta be ebben az előadásban, ahol egyik bámulatból a másikba estem. A kísérletek nagy részében a gyerekeknek valamilyen módon számítógépeket biztosítottak (pl befalazták őket, de magához a géphez szabadon hozzáférhettek), és néhány kérdést adtak fel nekik (nem is feltétlenül a gyerekek által beszélt nyelven!), amire adott idő alatt a gyerekeknek meg kellett keresni a választ. Méghozzá csoportban.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mindannyian tudjuk, hogy ehhez a gyerekeink értenek. A Wikipédiáról összeszedett házidolgozatokkal szerintem elég sok kolléga találkozott már, és elég idegesítő tud lenni. Akkor miért is érdekes ez a kísérlet?</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mert Mitra a kikutatott témával kapcsolatosan tesztet is íratott a gyerekekkel - akkor is, amikor még friss volt az élmény, és akkor is, amikor már pár hetes. És pár hét múlva ugyanolyan jó eredményeket produkáltak az adott (éppen biokémiai!) témában a kölykök.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Nyelvtanárokat érdekelhet a másik kísérlet: nyelvfelismerő (angol) szoftverrel kellett magukat a gyerekeknek megértetni, önállóan. Pár hét alatt a kiejtésük radikálisan javult.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Számomra legkedvesebb innovációja azonban a nagymama-felhő. Felhőnek hívjuk az interneten keresztül elérhető megosztott szolgáltatásokat (<a href="http://www.bitport.hu/megoldasok/szamitasi-felho-cloud-computing-definicio">definíció itt</a>). Mitra felkért 200 angliai otthon lévő nagymamát, hogy heti egy óráját önkéntesen biztosítsa arra, hogy ő interneten keresztül megkereshető legyen. Az indiai gyerekek használták a "nagymama-felhőt" pl nyelvtanulásra, információ-gyűjtésre. Nagy varázsa van annak, ha a túloldalon nem egy gép ül...</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mitra példái az önirányított tanulás példái. Azt bizonyítják, hogy a gyerekek tanulnak, ha van erre motivációjuk, és a kísérletek eredményei alapján akár olyan eredményeket is tudnak szimplán az internetre támaszkodva elérni (pl biokémiából), mint a nagyon jó tanárokat alkalmazó iskolák diákjai.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Kell-e hát a tanár? Vagy hova alakul ma a tanár szerepe? És hogyan vonhatnánk be minél több külső szereplőt az oktatásba?</span></div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-62195731664797719882011-10-07T22:13:00.006+02:002011-10-11T22:08:52.068+02:00Tanulási zavarok neurológiai háttere<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Mélyen hiszem, hogy a lelkünk és a testünk nem két külön entitás, hanem a lélek és a gondolkodás, valamint testünk működése egy gyökérről fakad. Éppen ezért <a href="http://www.ted.com/talks/lang/eng/aditi_shankardass_a_second_opinion_on_learning_disorders.html">Aditi Shankardass linkelt előadása a TED-en</a> (magyar feliratot is lehet hozzáadni), amely a tanulási zavarok agyi hátteréről szól, engem nagyon megérintett.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Shankardass arról beszél, hogy bár a tanulási és viselkedési zavarok jelentős része agyi sérülés vagy diszfunkció eredménye, mégis az ilyen diagnózisokat (ADHD - hiperaktivitás, autizmus, diszlexia) általában az agy vizsgálata nélkül, a tünetek alapján állapítják meg. (Gyanítom, ez nálunk is így van, holott külön nevesítve van, hogy az adott zavar / probléma organikus - azaz többnyire agyi eredetű - vagy nem). Ez azért nagyon veszélyes, érvel az előadó, mivel ugyanazon tünetek több különböző fizikai (neurológiai) problémára vezethetők vissza.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Példának hoz fel egy autistaként diagnosztizált kisfiút, akit különböző agyi feltérképező megoldásokkal ők (ő és a kutatócsoportja) is megvizsgált. A kisfiú teljesen a "testébe volt zárva", időnként percekre teljesen "kikapcsolt". A vizsgálat során kiderült, hogy a kisfiú agyi rohamoktól (elektromos kisülésektől az agyban) szenved, ami valóban olyan tüneteket okoz, mint az autizmus, ám nem az. Elkezdték kezelni ezt a problémát, és rohamos tempóban fejlődésnek indult a gyerek, és az is bebizonyítódott, hogy nem autista.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Ez persze nem kérdőjelezi meg azt, hogy a nagy többség esetében pusztán a tünetek alapján helyes diagnózist állítanak össze a szakértők. Ám felhívja arra a figyelmünket, hogy jobban figyeljünk oda arra, hogy azonos tüneteket különböző okok is produkálhatnak, illetve, hogy a lelki életünk mennyire a testünk működésének szerves része.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="font-size: small;">Már többször elgondolkodtam azon is, hogy mi alapján sorolunk egyes zavarokat az organikus, másokat a nem organikus címke alá. A velünk történt események lenyomatot hagynak az agyunkon. Idegsejt-hálózataink felépítése és működése - biológiai értelemben! - a minket ért tapasztalatok alapján alakul ki (természetesen a genetikai meghatározottságokat is figyelembe véve). Tehát minden tapasztalatunk megjelenik "organikus" szinten. A "szerzett" zavarok éppúgy organikusak, éppúgy a neurális hálóink tudatos újraalakítását igényelik, mint a velünk születettek.</span></div>
<div>
<br /></div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7916719825968309703.post-58712054195734317122011-10-05T20:57:00.006+02:002011-10-11T22:09:13.538+02:00Gondolatok a tehetséggondozásról<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Kiindulópontom, hogy minden gyermek tehetséges - mindegyiknek van olyan "alkotó eleme" (Robinson, 2010), amelyet kibontakoztatva teljesebb, elégedett életet élhet. </span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A tehetségfejlesztést tehát én úgy értelmezem, mint a gyermek segítését abban, hogy megtalálja és fejlessze azt a területet, amelyben ő kibontakozhat, amelynek értelmét érzi, amelyben flow élményekhez juthat.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A tehetségfejlesztés célja, hogy a gyermek valamilyen a többiekéhez (ám legalább önmagához képest) kiemelkedő teljesítményt produkáljon az adott területen. A teljesítmény elérését nagyon jól leírja Timothy Gallwey "egyenlete"</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">T=L-A, azaz a Teljesítmény = Lehetőségek - Akadályok.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A lehetőségek és az akadályok is lehetnek külsők és belsők, természetesen elképzelhető a külső lehetőségek olyan tere, amely nem alkalmas arra, hogy a gyermek az alkotó elemét kibontakoztassa. </span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A tehetséggondozás első lépése a külső lehetőségek megteremtése, akadályok elhárítása. </span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Gladwell írja, hogy az igazán kivételes teljesítmények vizsgálatakor nagyon gyakran igazán kivételes lehetőségeket találunk a sikeres tehetség életútjában (erre volt példa nála Bill Gates, aki már olyankor hozzáférhetett számítógépekhez, amikor azok még csak egy nagyon-nagyon szűk rétegnek adattak meg). A tehetség kibontakoztatásához tehát szükség van azoknak a tárgyi eszközöknek, embereknek a körére, amelyek elérhetővé, sőt vonzóvá teszik az adott tehetség kibontakoztatásának feladatait a gyermeknek.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A külső akadályok többfélék lehetnek (amennyiben önmagában a lehetőség már adott a tehetségfejlesztésre):</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">- akadályozó család</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">- akadályozó barátok </span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A család értékrendje, gondolkodásmódja miatt a családtagok előfordulhat, hogy nem támogatják, ellenzik, súlyosabb esetben egyenesen gátolják a gyermek tehetségének kibontakozását (Robinson erre az esetre hozza példának a híres írót, Coelhot, akit a szülei egyenesen elektrosokk-terápiával próbáltak eltántorítani az írástól). Az iskola, vagy a tehetséggondozó ez esetben egy nehéz helyzetbe kerül, amelyben három lehetőség áll előtte: megpróbálja meggyőzni a családot, ennek sikertelensége esetén abbahagyja a fejlesztést - vagy titokban segíti a gyermeket. Ezt a kérdést etikai vonatkozásai miatt nem elemzem itt tovább.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Az akadályozó barátok, a baráti kör akadályozó mentális mintái, értékrendje a következő gátló tényező, különösen a tinédzser korosztályban. Közvetlen beavatkozásra ez esetben a tehetséggondozónak többnyire nincs lehetősége (esetleg beszélhet a barátokkal), itt amit megtehet, a tudatosítás folyamata, segíthet a gyermeknek felismerni, hogy milyen csoportdinamikákba kerül(t), és segíthet a döntéshozásban, mert a gyermeknek magának kell eldöntenie, hogy melyik irányba indul ebben az esetben.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Belső akadályok</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A gyermek tehetségének kibontakozását legtöbbször a belső akadályok gátolják. A belső akadályok az önmagáról alkotott kép (önértékelési problémák), a motiváció hiánya, a különböző mentális modellek (pl a tanulásról alkotott), illetve a személyes dinamikák, amelyben a gyermek él. Ez a terep a tehetségfejlesztés igazán nehéz terepe, amely egy sokkal hosszabb folyamat, és sokkal nehezebben kecsegtet sikerrel.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">Peter Senge rendszerszemléletű megközelítését tanuló szervezetekről tanuló egyénekre a következőképpen adaptálhatjuk:</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">A tanuló (azaz folyamatosan fejlődő, a fejlődést értéknek megélő) egyénnek a következő 'alapelveket' kell szem előtt tartania:</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">1. személyes kiválóság: belső motivációval kell bírnia a személyes maximumának elérése érdekében. Ez egy sikerorientált személyiséget feltételez, aki fel tudja mérni a lehetőségeit, és mindent megtesz azok kiaknázása érdekében.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">2. mentális modellek feltérképezése: ez az önismeret terepe, fel kell tárnia, melyek azok a mentális modellek (világról alkotott kép, értékrend, attitűd), amelyek gátolják, illetve segítik a céljai elérésben</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">3. Tiszta célok: az önfejlődés egyik területe a megfogható, elérhető célok kitűzése (jobb esetben stratégia, azaz egymásra épülő célok rendszerének a felépítése). A tehetséggondozás esetén nem elegendő rövid távú célok kitűzése, hanem tisztán meg kell fogalmazni, hogy ez milyen módon járul hozzá egy hosszabb távú fejlesztéshez.</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">4. csoportmunka: van olyan tehetségterület, amely kifejezetten egyéni teljesítményeket igényel, azonban a tehetség kibontakoztatásához a másokkal való együttműködés megtanulása mind rövidebb, mind hosszabb távon nélkülözhetetlen</span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;"><br /></span></div>
<div style="font-family: inherit;">
<span style="border-collapse: separate; color: black; font-size: small; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; orphans: 2; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px;">5. rendszerdinamikák feltárása: minden ember különböző személyes dinamikák (játszmák) és rendszerdinamikák része. Ezen dinamikák egy része közömbös a tehetséggondozás szempontjából, más részük viszont kifejezetten gátolja, vagy segíti azt. A tehetségfejlesztő feladata, hogy segítse a gyermeket ezen dinamikák felismerésében, és szükség esetén megváltoztatásában.</span></div>
Suhajda Virághttp://www.blogger.com/profile/09731971370658956533noreply@blogger.com0